Közlekedési földrajz (kézirat)

A közlekedés-szakos közgazdászok képzése nem nélkülözheti a közlekedésföldrajz anyagának megismerését, oktatását. A jegyzet ennek érdekében készült. A tananyag összeállításánál két fő szempont volt irányadó: Megismertetni a hallgatókat olyan általános közlekedésföldrajzi alapismeretekkel, amelyek szükségesek annak megértéséhez, hogy az egyes országok közlekedési hálózata, annak ágazatai hogyan és milyen tényezők hatása alatt jött létre. Ennek ismertetését szolgálja a jegyzet első része, amely a közlekedés általános földrajzi problémáit taglalja. A második rész a másik szempontot képviselve viszont az egyes közlekedési ágazatok földrajzát tárgyalja világméretekben és a Föld nagy regionális egységei alapján csoportosítva. A tárgy oktatásának célja a közlekedés-szakos hallgatóknak olyan speciális gazdaságföldrajzi-közlekedésföldrajzi ismeretek nyújtása, amelyek szükségesek mind a forgalom, mind a hálózat létesítésének munkaterületein. A jegyzet mindazon anyagokra alapoz, amelyeket a hallgatók az I. évfolyam első félévében az Általános gazdaságföldrajz és a második félévben Magyarország gazdaságföldrajza c. tárgyakban elsajátítottak. E jegyzet tematikája már számolt azzal, hogy az I. évben 1973-tól új tankönyv alapján kerül az általános gazdaságföldrajz oktatásra és így át kellett venni olyan anyagrészeket, amelyek abban nem kerülnek oktatásra, de a közlekedés-szakos hallgatóknak szükségesek. A közlekedés főbb ágazatainak a közlekedés feladatából kiindulva széleskörű nemzetközi kapcsolatai vannak, ezért nem elegendő a közlekedésföldrajzi ismereteknek nemzeti kereten belüli tárgyalása. Ennek eleget tesz a jegyzet anyaga. Természetesen elsősorban azokat a nemzetközi kapcsolatokat kívánjuk feltárni, amelyek a magyar közlekedési hálózatnak a nemzetközi hálózattal való kapcsolatait biztosítják, de azon túlmenően Európa és a világ közlekedésének összefoglaló ismereteit is nyújtja. A jegyzet nem tekinthető egy olyan törekvésnek, amely a közlekedésföldrajznak, mint a földrajz, elsősorban a gazdaságföldrajz ágazatának tehát mint résztudománynak a mai nemzetközileg elért tudományos eredményeinek összefoglalását adja. Elsősorban praktikus oktatási anyag és nem egy tudomány eredményeinek regisztrálása. Vissza Tartalom Bevezetés 5 A) A KÖZLEKEDÉS ÁLTALÁNOS TERMÉSZETI ÉS GAZDASÁGFÖLDRAJZI PROBLÉMÁI 7 I. A KÖZLEKEDÉS MINT A FÖLDRAJZI MUNKAMEGOSZTÁS ESZKÖZE A TERMELŐERŐK TERÜLETI ELHELYEZÉSÉNEK ELEME 7 1. A közelkedésföldrajz tárgy- és feladatköre 7 2. A szállítások térbeli osztályozása, szállítást távolságok 10 3. A szállítások forrásainak térbeli elhelyezkedése 13 4. A szállítás hatása a termelőerők területi elhelyezésére. 20 II. A TERMÉSZETFÖLDRAJZI KÖRNYEZET ÁLTALÁNOS ÉRTÉKELÉSE A KÖZLEKEDÉS SZEMPONTJÁBÓL 24 1. A vízszintes tagoltság és a közlekedés kapcsolata 24 2. A függőleges tagoltság és a közlekedés kapcsolata 27 3. A földfelszín vizelnek hatása a közlekedésre 31 4. Az éghajlat és az Időjárás hatása a közlekedésre 33 5. A földrajzi helyzet és a földrajzi fekvés értékelése a közlekedésföldrajz szempontjából 33 6. A közlekedés hatása a természetföldrajzi környezetre 37 III. A KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZATOK TÉRBELI PROBLÉMÁI 41 1. A pálya mint a hálózat alapvető eleme 41 2. A közlekedési hálózat általános tulajdonságai 45 3. A közlekedési hálózat kialakulására ható tényezők 53 4. A közlekedési hálózat formál, típusai 5.9 B) A KÖZLEKEDÉS FŐBB ÁGAZATAINAK FÖLDRAJZA 65 IV. VIZIKÖZLEKEDÉS 65 1. Belvízi hajózás 65 2. Tengerhajózás 79 a) A tengerhajózás természeti feltételei 81 b) A kikötők funkciók, típusai 88 c) A világ kereskedelmi hajóparkjának technikai fejlődése és országonkénti megoszlása 96 d) A tengerhajózás forgalma, főbb útvonalai és kikötői 101 V. A SZÁRAZFÖLDI KÖZLEKEDÉS FŐBB ÁGAZATAINAK FÖLDRAJZA 121 1. A vasúti közlekedés 121 a) A vasúti közlekedés és a természetföldrajzi környezet kapcsolata 122 b) A vasúti közlekedés műszaki és hálózati fejlődése 124 c) Európa vasúti földrajza 136 d) Ázsia vasúti hálózata 159 e) Afrika vasútjai 165 f) Észak-Amerika vas utjai 168 g) Közép-Amerika vasútjai 173 h) Dél-Amerika vasútjai. 174 i) Ausztrália vasútjai 177 2. Közúti közlekedés 178 a) A gépkocsi közlekedés jelentősége és fejlődése 179 b) A közúti közlekedés főbb nemzetközi útvonalai 185 VI. LÉGIKÖZLEKEDÉS 189 1. A Légiközlekedésre ható természetföldrajzi tényezők 195 2. A légiközlekedés kialakulása és műszaki fejlődése 196 3. A légiközlekedés főbb útvonalai és csomópontjai 203