Közép-európa vándora II.

A Korunk című kolozsvári folyóiratot 1926-ban alapította Dienes László, 1928-tól 1940-ig Gaál Gábor volt meghatározó szerkesztője. A lap szerzői közt tudhatta Kassák Lajostól, Illyés Gyulától, Radnóti Miklóstól és József Attilától Faludy Györgyig és Fejtő Ferencig a korszak fontos íróit, gondolkodóit. 1940-től 1957-ig a lap szüneteltette megjelenését, majd Balogh Edgár és Gáll Ernő vezetésével folytatni próbálta azt a szerkesztési koncepciót, amelynek alapjait Dienes és Gaál fektették le. 1957 és 1989 között a lap olyan kutatóműhelyek, egyetemi háttérintézmények, akadémiai jellegű szerveződések szerepét is magára vállalta, amely mindvégig rangot biztosított neki az összmagyar szellemi életben. A Közép-Európa vándora I-II. - Korunk-dosszié című válogatás ötlete abból a felismerésből született, hogy elérkezett az idő, hogy az 1945 és 1989 közötti időszak tradíciójával, e tradíció problematikus és értékes elemeivel szembenézzen a kortárs kultúra. A Korunk-számok legjelentősebb írásai alapján rekonstruálható az a szellemi horizont, amely egyszerre jelzi a szocializmus éveinek jellegzetes értékrendjét, illetve azokat a pontokat, ahol az önmagát egységesnek beállítani kívánó marxista ideológia meg-megbomlott. Ugyanakkor a rendszerváltás óta eltelt tizenhét év láthatóvá tette azt is, milyen irányban alakulhatott volna a Korunk szerkesztési koncepciója a különféle szerkesztésbe beavatkozó kényszerítő körülmények nélkül. Számos olyan szöveg jelent meg a lapban, amelyek rálátást nyújtanak a korábbi évtizedek kultúrájára.