Konzervativizmus az ezredfordulón

Magyar Szemle Könyvek sorozatban jelent meg. FÜLSZÖVEG A konzervatívok tehát egészen más premisszák alapján közelítenek a nemzetek szerepéhez, mint a liberálisok vagy a szocialisták. Míg az utóbbiak igyekeznek tagadni az emberi lét történelmileg kialakult adottságait és kötöttségeit, ők elfogadják azt a mára igencsak népszerűtlenné vált gondolatot, hogy az emberi együttélés kereteit nem lehet szabadon, "kísérletezgetve" alakítani. Míg a liberálisok és baloldali gondolkodók a kötelességeket csak valamilyen "kontraktuális" alapon tartják vállalhatónak, "beleegyezés nélküli" elfogadásukról pedig hallani sem akarnak, a konzervatívok szerint leglényegesebb kötődéseink nem valamilyen szerződés következményei. Ez a meggyőződés persze logikusan levezethető abból a konzervatív álláspontból, miszerint az egyéni lét szükségszerűen előfeltételez valamilyen közösségi jellegű szerveződést, hiszen az emberek közösségi lények. A közösségek pedig rendelkeznek olyan karakterrel, amely nem redukálható az őket alkotó egyénekre. TARTALOM Előszó 7 A modernizáció válaszútján 13 Konzervativizmus: elvek és irányzatok 36 Versengést vagy együttműködést? 79 Konzervativizmus és tömegdemokrácia 107 Konzervativizmus és nemzettudat 143 Nemzet és modernizáció 172 Konzervativizmus és szabadság 201 (Multi) kultúra - konzervatív olvasatban 222