Könyörtelenek

A szegedi Csillagbörtön egyik épületének tetején egy ketrec áll. A ,,tészesek" számára csupán ez a hely jelenti a szabad levegőt. Embertelen gyilkosok, akik sohasem szabadulhatnak. Könyörtelenül elbántak velük, ahogyan ők is könyörtelenül bántak áldozataikkal. Közülük többen állítják, hogy a halálbüntetés megváltás volna; hogy még a kötél is jobb, mint ez a reménytelenül lassú halál. Rabtársaiktól elkülönítve élnek, szigorú napirend szerint. Tét nélkül ölhetnének - nekik már semmi sem képes rontani a helyzetükön. Ebben a könyvben hat ténylegesen életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt gyilkos vallomását olvashatják. Vérfagyasztó tetteik és gyalázatos sorsuk mellett feltárulnak a Csillagbörtön hétköznapjai, valamint jogászok, szociológusok és pszichológusok mondják el véleményüket erről az Európában sajátságosnak számító büntetési nemről, melyet immár az Alkotmányunk is tartalmaz. ,,Sokan mondják azt, hogy most kerültem jó helyre, mert veszélyes vagyok. A társadalom kivetett magából, s életem végéig arra ítélt, hogy egy szűk, kényelmetlen cellában éljek. Ha én lettem volna a bíró, valószínűleg ugyanezt az ítéletet hozom." ,,Aztán lelőttem és annyi. Nem gondolkodtam azon, hogy mi van. Nem álltam kábítószer befolyása alatt. Két méterről lőttem homlokon. Ha biztosra kell menni, nyilván nem térden lövöm."