Katonai helikopterek (haditechnika fiataloknak)

Amikor a fejünk felett a kéklő égen megjelenik a szitakötőhöz hasonlítható sajátos légi jármű, nem is gondolunk arra, milyen hosszú és fáradságos út vezetett a gondolatmegszületésétől az első kísérleti helikopter biztonságos felszállásáig.Pedig bizonyára okkal és joggal merülhet fel a kérdés, miféle szerkezeti felépítés, elrendezés és aerodinamikai elvek figyelembe vétele teszi lehetővé e többtonnás ,,szitakötők" levegőben maradását és manőverezését? Ennek részletes leírása, a legszükségesebb műszaki ismeretek megmagyarázása megtalálható füzetünkben. Ezeken kívül a szerző a katonai helikopterek ,,titkaiba" is beavat bennünket. Megtudhatjuk, hogy a tervezők hogyan fejlesztették ki a fegyvertelen helikopterekből a szárazföldi csapatok és a haditengerészeti flották tevékenységét hatékonyan támogatni képes harci helikoptereket. Képet kapunk arról is,hogy a legfejlettebb tudományos műszaki bázissal rendelkező országok - köztük a Szovjetunió -napjainkban hol tartanak a kutatási munkálatokban, eddig milyen típusokat kísérleteztek ki és állítottak szolgálatba. Felmerül a kérdés, hogyan működnek - egyebek között - a Magyar Néphadseregben rendszeresített,szovjet gyártmányú Mi-8-asok ésMi-24-esek. Már ezek is izgalmas kérdések.De folytassuk: mekkora ezeknek a speciális repülőeszközöknek a legnagyobb sebessége és csúcsmagassága, maximális repülési távolsága? Miféle fedélzeti fegyvereik vannak? Sebezhetők-e a légierő és a szárazföldi csapatok tűzeszközeivel? És mi lesz, ha - akár a hajtómű leállása vagy egyéb ok miatt - ,,kényszerleszállást" kell végrehajtani? Ha ez valahol szárazföldön történik, nyilván - gondolhatnánk - több az esély a túlélésre. De mi a helyzet a tengeren, ahol nincs szilárd leszállóterep, csak a végtelen víztükör... Ott talán elsüllyed a helikopter, vagy valamilyen módon mégis megmenekül?