Karád története

A terület már a kőkorban lakott település volt, ezt bizonyítja a Kőhát vagy Kühát nevű dűlő gazdag ásatási anyaga. A megyében nyilvántartott 66 lelőhely között Karádon a Beslák-domb a leggazdagabb. A Vásártéren pedig réz-bronzkori, esetleg korai vaskorszaki embermaradványok jöttek a felszínre. A már említett Küháton római kori maradványok is előkerültek. Ugyan-csak római kori sírokat találtak az Akasztófai-dombon, ahol 1961-ben Marcus Aurelius császár fémpénze is előkerült. Községünk neve először 1002. körül szerepelt okmányokban. 1131-ben Karád már falu volt. Régi okmányokban Cariag (Kariag), Karadi, Karad, Kárád, a török időkben Karad és Nagy-Karád, Karod és Kis-Karád elnevezések szerepelnek. A középkori Karád a Kálvária-domb körül terült el. Ezt bizonyítják a környéken talált középkori edénytöredékek, valamint a mellette elhelyezkedő valamikori tűzhely és konyha vörös színezetű maradványa. Környékbeli településeink ez időben: Balazse, Csicsal, Kér, Kovászna, Özsvös, Rathnny, Told, Fehéregyházdűlő, Toldi, Ráknyipuszta. A török uralom Karádot sem kerülte el. 1543. júniusában Szulejmán Bu-da felé irányította csapatát, így a Balaton mindkét partját végigfosztogatták. 1555-ben két erődítményt emeltek a törökök, melyek közül az egyik 1963. tavaszán bukkant elő a földből az akkori bölcsőde kertjében. Karád valószínűleg 1690. körül szabadult fel a török uralom alól. A megfogyatkozott lakosságot a XVII. században szlovének betelepítésével egészítették ki. Vikár László népdalgyűjtési útján 1953-ban egy gyermekdalt jegyzett le Markaf Mihálynétől, melyben a török világ emléke él. "... Községünk 1768-ból származó urbáriuma pedig így kezdődik: "Mi alább írottak Karád Mező Városnak Bírói Esküdttjei". Ez időben mezővárosnak hívták az országos vásárt tartó helységeket. Karádnak már 1817. október 10-től van vásártartási joga." A XIX. század első felében három kolerajárvány is végigsöpört a településen, megtizedelve a lakosságot. 1850-ben létrejött a Karádi járás, 1872-ben pedig a település nagyközség lett. Somogy első vasútvonala 1861-ben épült mely Budát kötötte össze az Adriával. Karádra először 1905-ben szaladt be a vonat. Majd 1906-ban átadták a teljes Kaposvár - Siófok vonalat. 1881-től négy évig iskolánkban tanított Ziegler Géza, a később Gárdonyi Gézaként ismert író. "Az én falum" című novellás kötete a Karádon töltött négy évet idézi. Ábécéskönyvet írt nálunk és Köpönyeg címen lapot indított, melyből három szám jelent meg. Egy éneket is komponált Karádon, mely országosan is ismert: "Fel nagy örömre, ma született...". A karádi iskola őrzi a megmaradt szekrényét, melynek belső falán saját kezű írása áll. Iskolánk Gárdonyi Géza nevét viseli, melynek falán 1924-ben márványemléktáblát helyeztek el Happ József tanító javaslatára. Az óvodát, a térség legrégebbi gyermekintézményét 1894-ben alapította báró Horning Károly bíboros, Karád földesura. Az első világháborúban elesett 119 férfi emlékét emléktábla őrzi a falu központjában. 1933-1938-ig Kodály Zoltán népdalgyűjtést végzett Karádon, melyet később Vikár László folytatott. Eredménye mintegy 1500 dallam. 1934. október 4-én és 5-én ünnepelte a falu fennállásának 800 éves jubile-umát, amelyről a Somogyi Újság tudósított. 1935. június 30-án a Kaposvári Színházban szerepelt a karádi "Rozmaring" Együttes. Nagy sikert arattak a karádi népszokások és lakodalmi játékok bemutatásával. 1935. nyarán alakult meg a karádi Gyöngyös Bokréta, mely műsorával be-járta Európa nagy részét és eljutott a francia tengerpartig, nagy sikert aratva különösen a kanásztánccal. A második világháborúban Karád és környéke nem szenvedett háborús károkat, de a családoktól rengeteg emberéletet követelt ez az időszak. A fejlődés csak lassan indult meg. A Gyöngyös Bokréta feloszlatásától (1948-tól) Karádi Népi Együttesként folytatták a hagyományőrzést. 1952-1953-as gyűjtőútján Andrásfalvy Bertalan lefilmezte a civil adatközlők mellett a csoport műsorát is. Karád hagyományainak ápolása 1971-ben vett újabb lendületet. Ekkor vásárolták meg a tájház épületét, melyet 1982. augusztus 20-án avattak fel. 1969-ben a Magyar Televízió országosan meghirdetett "Röpülj páva" című népdalvetélkedőn Karád is részt vett. 1978. májusában leplezték le a Kodály-emléktáblát. 1984-ben ünnepelte Karád 850 éves fennállását. Erről a Somogyi Nép-lap 1984. október 2-i számában olvashatunk.