Jobb nem firtatni

Sir Arthur Conan Doyle-t a hazai olvasóközönség leginkább Sherlock Holmes atyjaként ismeri, pedig sokoldalút és maradandót alkotott a természetfölötti irodalom terén is. Régiségbúvár rémtörténeteiben - melyek többek között az első múmiafilmet ihlették - a történelem és az egyiptológia iránti érdeklődése nyilvánul meg; spiritiszta novelláiban saját személyes tapasztalatait dolgozza fel a szeánszokról, a médiumokról és a szellemidézésről; hátborzongató tengerészhistóriáiban egyebek mellett magyarázatot kínál a Mary Celeste kísértethajó titokzatos esetére; kegyetlen meséiben (contes cruels) arról fest végletes képet, hová fajulhatnak a sötét emberi szenvedélyek; modern rémtörténeteiben pedig a tudományos-technológiai haladás vívmányaiban rejlő ijesztő lehetőségekkel játszadozik. Kötetünk reprezentatív betekintést nyújt munkásságának e kevésbé közismert, ám annál figyelemreméltóbb szeletébe, a MesterMűvek hagyományai szerint minden elbeszéléshez külön bevezetést és magyarázatokat mellékelve. ,,Arthur Conan Doyle mindmáig az egyik legkedveltebb írónk; műveit világszerte érdeklődéssel - és olykor megszállottsággal - olvassák." - Russell Miller Tartalomjegyzék Előszó I. Régiségbúvár rémtörténetek Thot gyűrűje A 249. számú tétel A kínzókamra emléke II. Spiritiszta rémtörténetek A barna kéz Játék a tűzzel Így történt... III. Tengerész rémtörténetek De profundis A Sarkcsillag kapitánya J. Habakuk Jephson beszámolója IV. Kegyetlen mesék Az új katakomba A brazíliai macska Château Noir utolsó ura V. Modern rémtörténetek A római tárna rejtélye A Los Amigos-i fiaskó A rémálmok szobája