Jászsági Évkönyv 1993

Az 1993 óta folyamatosan megjelenő kiadvány a rendszerváltás éveiben jött létre 1992-ben kapott Pethő László felkérést arra, hogy a megye folyóiratában, a Jászkunságban szerkesszen egy önálló számot. Ebben a tematikus számban Jászsággal foglalkozó, jászsági vonatkozású tanulmányok, interjúk jelentek meg. Az összeállítás elkészülte után újabb, hasonló szám összeállítása is felvetődött. Időközben a szerkesztő és a közreműködők körében az is érlelődött, hogy ne a megyével együttműködve, hanem önállóan jelentessünk meg kiadványt. 1993 tavaszán hosszas konzultáció és megbeszélés-sorozat kezdődött, melynek nyomán egy, a tervezett évkönyvet kiadó alapítvány létrehozása mellett döntöttünk. A kiadványt és az ehhez nélkülözhetetlenül szükséges alapítványt három tanár (B. Jánosi Gyöngyi, Pethő László, Wirth Lajos), két könyvtáros (Fodor István Ferenc, Hasznos Rozália) és egy mérnök (Muhoray György) alapította. Az 1993-ban elindult kiadvány szerkesztői előtt egy remélhetően - évente visszatérően megjelenő, adatokat, eseményeket megörökítő, de kommentárokat és tanulmányokat is magában foglaló kiadvány terve körvonalazódott. A szerkesztők alapvető szándékai közé tartozott a magas színvonalú, tudományos ismeretterjesztés igénye, és az is, hogy ennek érdekében minél több értelmiségit, ill. hozzáértő szakembert nyerjünk meg közreműködőnek. Az első számtól kezdve kialakult az a rovatrend, amely időközben csekély mértékben módosult. Az első szám beköszöntő előszóval indult, a későbbiekben viszont ez elmaradt. Helyette a művészet és az irodalom rovat került az első lapokra. A rovatban tanulmányok, interjúk, ismertetések készültek a Jászságban élő, vagy innen elszármazott művészekkel, legyenek azok festőművészek, filmrendezők vagy éppen operaénekesek. A szerkesztők szándékát, vezérlő gondolatát kifejező, Művészet című rovatot néhány évben az év eseménye helyettesítette.- Ismertető/ízelítő: "Belelapozás".