Japán a második világháború után

Japán a második világháború után A KAPITULÁCIÓ, AZ ARANYÉVTIZED ÉS A JELENLEGI HELYZET FÜLSZÖVEG A könyv Japán második világháború utáni gazdasági fejlődéséről ad átfogó képet. Ez a témának magyar vonatkozásban első összefoglalása. Az író azt a célt tűzte maga elé, hogy a távol-keleti szigetország gazdaságát a maga sokrétűségében, árnyaltan bemutassa. Hatalmas tény- és forrásanyag feldolgzásával ismerteti azokat a főbb vonásokat, amelyek a mai Japán gazdasági, társadalmi és politikai berendezkedését jellemzik. A szerző mindenekelőtt ismerteti a szigetország társadalmában a múlt század második felében végbement átalakulást, amely Meiji-restauráció néven vonult be a történelembe, majd röviden foglalkozik a második világháborút megelőző agresszív japán külpolitikával, az 1945. évi kapitulációval és az 1946. évi új alkotmánnyal. Ezután rátér a második világháború utáni korszak részletes ismertetésére. Bemutatja Japán államrendszerét, gazdaságföldrajzi helyzetét, demográfiai viszonyait, a japán nagymonopóliumok, a zaibacu újjászerveződését, az állami gazdaságpolitika eszközeit stb. A szerző megvilágítja az 1950 és 1960 közötti világraszóló prosperitás, az ún. aranyévtized hátterét, a fellendülés komponenseit és reális korlátait. Fény derül az amerikai pénzügyi körök érdekeltségére a japán gazdaságfejlődésben, továbbá megismeri az olvasó a japán áruk kedvező költségalakulását, a sajátos bérezést, a pénzügyi likviditás és az exportlehetőségek alakulását az ország gazdaságában. Befejezésül a szerző a távolkeleti szigetország megoldásra váró problémáit, a jövő kérdőjeleit, valamint a sajátos japán fejlődéssel, az ún. japán modellel kapcsolatos elméleti koncepciókat ismerteti. A mű külön értéke, hogy olyan kérdéseket is feldolgoz, amelyek az idevonatkozó szakirodalomban csak ritkán kerülnek ismertetésre. Ilyenek pl. a jellegzetes japán vállalatvezetés vagy a japán példa és a fejlődő országok útja. A jelen munka mind a szakemberek, mind a világgazdasági események belső rugói iránt érdeklődők számára hasznos olvasmány. Vissza TARTALOM Japán államjogi rendszere Az államhatalom szervezete 11 A parlamenti pártok 13 A közigazgatási mechanizmus 16 Az új alkotmány elvei és a politikai gyakorlat 18 Veszélyes egyezmények 21 Az újrafelfegyverzés tényei 25 Bíróságok - bíráskodás 26 Az oktatási rendszer és nevelési problémák 27 Demográfiai és gazdaságföldrajzi helyzetkép A lakosság alakulása 32 A népesség szerkezeti összetétele 34 Urbanizálódás és a főváros élete 35 Földrajzi és klimatikus adottságok 38 Domborzat és flóra 38 A szűkmarkú természet 40 Közlekedés és szállítás 42 A közlekedés fejlődése 42 A turizmus bővülése 47 A japán kapitalizmus kifejlődésének főbb vonalai A polgári átalakulás néhány sajátossága 51 Az iparosítás fő tényezői és eredményei (1868-1937) 56 A katonai terjeszkedés fél évszázadának záró fázisa (1937-1945) 64 Gazdasági aléltság és kibontakozás a második világháború után A Japánnal kapcsolatos háború alatti nemzetközi egyezmények 68 A megszállás elvi-szerkezeti alapjai és gyarkolata 71 Az amerikaiak japáni gazdaságpolitikája 71 A zaibacu feltámasztásának programja 75 A háborus károk mérve 77 Gazdasági helyzetrajz a fegyverletétel után (1945-50) 78 Az infláció kibontakozása 80 Az amerikai stabilizációs program 82 Az állam gazdaságpolitikája A hivatalos irányvonal 86 Az állam gazdaságpolitikai eszközei 86 A főbb gazdaságfejlesztési tervek 89 A belső gazdaságpolitika értékelése 92 A költségvetési és adópolitika 92 A beruházási, szubvenciós és hitelpolitika 95 A bankrendszer felépítése 103 Az új külős gazdasági stratégia 106 Változások a nemzetközi árucsere-taktikában 106 Az izoláció levetésének gondjai 109 A nagy gazdasági expanzió periódusa és az új szakasz A politikai indítóakkord 118 A "japán csoda" periodizációja és kérdéses léte 121 Az "aranykorszak" és az "új szakasz" főbb vonásai 125 Az ipari termelés dinamikája és szerkezeti kísérő jelenségei 130 A főbb iparágak fejlődése és az ipari struktúra módosulása 130 A nagykonszernek térnyerése - a "kétarcúság" korlátozódása 147 A műszaki előrehaladás fő tényezői és eredményei 159 A japán kutatás és fejlesztés 162 A termelékenység növekedése 167 A fogyasztás alakulása 168 Olcsó munkaerő - szövevényes bérrendszer 173 A foglalkoztatottság bővülése 173 Sajátos bérezés. A városi tömegek életkörülményei 179 A vállalatirányítás jellegzetességei 189 A személyzeti politika alapjai 194 Az iparfejlsztési politika kontúrjai 198 A mezőgazdaság és rokonágazatok fejlődése Az agrárreform menete és célja 202 A szövetkezetek szerepe 204 Termelési eredmények és problémák 208 Az erdőgazdaság helyzete 214 A halászat jelene és jövője 214 A vidéki dolgozók életfeltételei 217 A külkereskedelem jelentősége, eredményei és problémái Az árucsere szerkezetének és értékének alakulása 224 A külkereskedelem földrajzi megoszlásának módosulása 228 Észak-Amerika, a fő árucseretárs 230 Délkelet-Ázsia, a tradicionálsi elhelyezési terület 232 Nyugat-Európa, a harmadik nagy partner 239 Térhódítás Afrikában és a Közel-Keleten 241 Japán mint Óceánia kereskedelmi fókusza 243 Gazdasági terjeszkedés Latin-Amerikában 245 A szocialista világpiac jelentősége 247 Magyarország és Japán árucseréjéről 251 A külkereskedelmi offenzíva sikerének titkairól 255 A forgalom gyors bővülésének összetevői 255 Nemzetközi fizetési mérleggondok 262 Gazdasági kérdőjelek és kilátások A japán gazdaság sebezhető pontjai 265 Program és perspektíva 278 Az elködösített múlt és a "Japán modell" A polgári koncepciók a "japán modell"' kérdésében 287 A "japán példa" és a fejlődő országok útja 296