Itt a kezem, nem disznóláb!

Miért köszönnek egymásnak az emberek? Miért mutatják barátságos szándékukat? Miért használatos a mai napig is annyi szokás, illemszabály? Mi értelme van egyáltalán az illemnek, mi szükség van rá? Csupa-csupa fontos kérdés. De a szerző beszélgető társát, a kilencéves Jóskát nemcsak ez érdekli. Kíváncsi arra is, hogy joga van-e focicsapatot választania a téren annak, aki a labdát viszi, hogy illik-e hangosan izgulni a moziban, és hogy lehet-e valaki udvarias a heggyel, a vízzel, az erdő fáival. Csukás István könyve nem tilalmakat állít a gyermekek elé, hanem tanácsokat ad. Megszívlelendő, hasznos tanácsokat, amelyek zavartalanabbá, kellemesebbé, barátságosabbá teszik minden emberi közösség életét.