Isteni és Emberi Színjáték

Dante Isteni Színjátéka irodalmi remekmű, melyet Babits Mihály fordított le magyarra. Dante a Földön járt, de halála, 1321 óta Vergilius kíséretével megjárta és megismerte a Túlvilágon a Poklot, a Purgatóriumot és a Paradicsomot. Dante megírja és ábrázolja is ezt a világot. Földi szerelmével, Beatricével a Túlvilágon is találkozik. Mindkettejükek a Paradicsom boldogsága jutott osztályrészül. A Színjáték akár kettejük szerelmének édes története is lehetne. De nem csupán az, hanem egy szintén örök életű eposz, melyben Dante az egész vallásos középkort ismerteti jó és rossz intézményeivel együttesen, és állást is foglal. Üzenetet is küld a jövőnek, amelyben a vallásos középkor és a reneszánsz Színháza tovább szélesedett. Shakespeare útján tovább menve Ázsia világszínpadán folytatom az Emberi Színjáték ismertetését, melyet maga a történelem írt. Az emberi szellem nagysága és a történelem kegyetlensége között feszülő ellentét harcában most Kína Krisztusa, a konfucianizmus és az államkapitalizmusával összekötött hite győzött a dekrisztianizálódott balliberális Nyugat óriási hatalmával szemben. Legördült a függöny Ázsia színpadán.