Irodalmi olvasókönyv 3.

ELŐSZÓ Kedves Diákok! Az elmúlt esztendőben hazánk tájait, népünket, nyelvünket és történelmünknek néhány jelentős eseményét, kiemelkedő alakját igyekeztünk megismertetni értékes magyar irodalmi művek segítségével. Ebben a tanévben átlépjük országunk határait, s először tágabb otthonunknak, Európának irodalmából válogatunk, majd a többi kontinensre is átlátogatunk, hogy földgolyónk minden részén közelebb jussunk nem-magyar testvéreinkhez is. Természetesen ismét az irodalom legnemesebb rétegéből idézünk. Ezt a vonulatot Goethe, a németek írófejedelme "világirodalom"-nak nevezte el. Ő olyan művek összességét értette rajta; mely minden ember és minden közösség számára jelent valamit, mely a kezdetektől megszakítatlanul élő összefüggés. A világirodalmat azok a nagyok írták és írják ma is, akik századról századra folytatják egymást, akik átveszik egymás témáit - örök emberi témák ezek -, egymás képeit, formáit, tehát közös nyelvük van, s ezért nem beszélhetünk soha teljes eredetiségről. A nemzeti irodalmak a világirodalomból hasadtak ki, de azóta is állandó kölcsönhatásban vannak egymással. Meg fogtok győződni minderről, ha majd az irodalom történetével foglalkoztok, s meggyőződhettek arról is, hogy hazánk több mint ezer éve részese ennek a folyamatnak...