Hírkönyv

ELŐSZÓ 29 név állt a Hírkönyv első kiadásának élén. Azoké, akik akkor, 1993-ban a Magyar Rádió Hírszerkesztőségében dolgoztak. Nekik, elődeiknek és az azóta érkezetteknek köszönhető, hogy ez a könyv elkészült. Azoknak, akiknek sokéves tapasztalatai alapján a rádiós hírszerkesztés szabályai kialakultak, és azoknak, akik később jöttek, és akiknek kérdései nélkül nem kellene mindig újra végiggondolnunk, mit miért is csinálunk úgy, ahogy. Ebből következik, hogy ez a könyv nagyon is gyakorlati segédkönyv. Elmélettel alig foglalkozik, az egyébként bőséges (külföldi) szakirodalomra nem hivatkozik. Arra szolgál, hogy szerkesztőségekben tanácsokat merítsenek belőle, újságíró iskolákon pedig - bőséges gyakorlati példatárával - tankönyvként használhassák Ez a könyv nagyon is gyakorlati segédkönyv. Elmélettel alig foglalkozik, az egyébként bőséges (külföldi) szakirodalomra nem hivatkozik. Arra szolgál, hogy a Magyar Rádióban belső szabálygyűjteményként forgassák, más szerkesztőségekben tanácsokat merítsenek belőle, újságíró iskolákon pedig - bőséges gyakorlati példatárával - tankönyvként használhassák. A Hírkönyvben elsősorban a rádiós hírek és hírműsorok szerkesztésének szabályai olvashatók, de a könyv nagyobbik része a televízióban és az írott sajtóban is érvényes tanácsokat tartalmaz. Mindenhol értelemszerűen kiderül, mi az, ami rádiós sajátosság és mi az, ami általános érvényű lehet. A nyelvhelyességi tanácsok vagy az olyan részek, mint a földrajzi neveket tartalmazó függelék, ugyancsak elsősorban a "szájra-fülre" fogalmazásra vannak tekintettel, ennek ellenére többnyire az írott sajtó hírszerkesztőinek is hasznosak lehetnek.