Helyi tervezés a közoktatásban

A helyi tervezés aktualitása, támpontjai, a helyi tervezésben érdekelt aktorok Bevezető A magyar közoktatás intézményei 1998. szeptember 1-től, az óvodák 1999. szeptember 1-től megkezdték saját pedagógiai, nevelési programjuk szerinti működésüket. Az elmúlt két - három év mind az iskolák, mind a közoktatási környezet más szereplői: a közoktatásirányításban dolgozók, az iskolák fenntartói, de sajátos módon még a szülök és a tanulók is számára is a tervezéssel telt. E tervezés jellemzője, hogy mind tartalmi, mind működési szempontokra egyaránt kiterjedt, számos szereplő összehangolt együttműködését igényelte, továbbá az iskolában zajló közoktatási folyamatok leglényegesebb jellemzőiről a döntések egy - egy település határai között születtek. A közoktatásirányításban visszavonhatatlanul megjelent a helyi tervezés és döntés. Ellenvethető persze, hogy helyi tervezés és döntés mindig is volt, még a jellemzően centrálisán működő rendszerekben is. E döntési tartomány ,,terjedelme" azonban összehasonlíthatatlanul szűkebb volt, s a döntési körbe vont szereplők kompetenciája és felelőssége sem volt a jelenlegihez hasonlítható. E kötet célja, hogy - jellemzően a városi tervezési - döntéshozatali körre vonatkozó tapasztalatok, egyes esetekben empirikus kutatások alapján - leírja e tervezési - döntési folyamatokat, elemezze azokat, s ha szerény eszközei lehetővé teszik - megfelelő döntési - tervezés eszközökkel támogassa is a helyi tervezésben érdekelteket.