Hatszáznégyen Eger múltjából 1944-ig

FÜLSZÖVEG Kiss Péter 1957-ben született Egerben. A Szilágyi Erzsébet Gimnázium általános tagozatán érettségizett 1975-ben. Ez év augusztusától a Megyei Könyvtár olvasószolgálati osztályán kezdett dolgozni. 1978-1982 között Budapesten könyvtárpedagógia szakot végzett levelező tagozaton. 1987-ben az Uránia Filmszínház üzemvezetője lett. 1992-től az Egri Főegyházmegyei Levéltár levéltárosa. Első írása a Népújságban látott napvilágot 1984-ben. Csapattag volt az MTV által 1986 őszén közvetített Végvári játékok c. vetélkedőben. Pyrker János László érsek képtáráról 1987-ben megjelent írása az oktatási anyag része az Eötvös Loránd Tudományegyetemen művészettörténet szakon. Jávor Anna Kracker János Lukácsról írt monográfiája szerint azt, hogy a Főegyházmegyei Könyvtár mennyezetfreskójának nem ,,az elkészült Tridenti zsinat-ábrázolás volt az eredeti program, csak a közelmúltban tárták fel Kiss Péter kutatásai." Ugyanebben az írásában publikálta a könyvtár XVIII. századi történetének addig ismeretlen adatai között az első könyvtáros nevét, életrajzát és munkásságát is. Megírta Eger város ,,magyar Athén" elnevezésének, valamint az érseki múzeumnak - Eger első múzeumának - történetét. Feltárta Eger első nyomdájának - a püspöki nyomdának - kezdeti évtizedeit. 1997-ben a Magyar katolikus lexikonba készített számos ,,egri" kezdetű szócikket, majd 2002-ben egy újabb felkérésre a ,,Magyar múzeumi arcképcsarnok" c. lexikon számára írta meg a múzeumtörténet jelentősebb egri egyházi személyeinek életrajzát és munkásságát. 2005-ben őt kérték fel javaslattételre a Művelődési Központ névadásához, és előterjesztését elfogadva lett annak neve Bartakovics Béla Művelődési Központ. Több konferencián volt előadó, egyebek mellett 2004. szeptemberében Budapesten az MTA Történettudományi Intézetének felkérésére az intézetben rendezett Ipolyi Arnold emlékülésen, és az MTA Néprajzi Intézetének 2005-ben Egerben tartott Kandra Kabos emlékülésén. írásai az említteken kívül a Művészettörténeti Értesítőben, Heves megye kézikönyvében, az Eszterházy Károly emlékkönyvben, a Soproni Szemlében, az Egyházi Építészetben, a Dobó István Vármúzeum Évkönyveiben, a Levéltári Szemlében, a Vigíliában, az Egri főegyházmegye 2004-ben megjelent ünnepi sematizmusában, a Hevesi Honismeretben stb. jelentek meg.