Hasznos mulattató

Érő búzatábla mellett zötyögtetett a személyvonat valahol a Hajdúság közepén. Ismeretlen útitársam, egy pepitanadrágos javakorbeli ember, kipillantott az ablakon, aztán bizalmaskodó hangon jegyezte meg: - Virágzó mezőgazdaság... Nem lehetett félreérteni a célzást, amely a gabona közt virító pipacs, konkoly és búzavirág tarka sokaságára vonatkozott. Belémnyilalt a szó, s hirtelenében nem is tudtam mit válaszolni. Úgy éreztem, nem az aggódás, hanem inkább a káröröm adta útitársam szájába a fullánkos szót... A következő jókora gabonatábla egyszínű tengere viszont engem biztatott szólásra : - Virágzó mezőgazdaság... Ennyiből állt mindössze a társalgásunk. Engem azonban alaposan elgondolkoztatott. A virágzó mezőgazdasághoz rögös út vezet. De erre az útra mégis csak ráléptünk, s jó darabot meg is tettünk belőle. Hogyan haladjunk rajta tovább - ezt szabta meg a Párt Központi Vezetőségének 1955. június 7-8-i határozata és ezt akarom itt elmondani én is, ahogy magam hallottam okos öregektől, lelkes fiataloktól.