Használati érték és érték

Gazdaságirányításunk új rendszere az eddiginél tágabb érvényesülési teret, aktívabb szerepet szán az áruviszonyoknak, s ezek kategóriáinak, elsősorban a paicanak és az áraknak. A piaci mechanizmus és a vállalati nyereségérdekeltség révén kívánjuk kibontakoztatni a vállaltok kezdeményező-, vállalkozókészségét, tevékenységüknek a társadalmi szükségletekhez való rugalmas alkalmazkodását. A mechanizmus-elemek egész sorának egybehangolt rendszerével megteremtjük a szabályozott piacot. Ez a piac mindinkább az előállítók és a felhasználók, a kínálat és a kereslet találkozó- és ütközőhelye lesz. A piaci viszonyok változása közvetlenül és gyorsan hat majd vissza a vállalati magatartások gazdaságosságára s ezáltal a későbbi magatartások irányára is. Érvényesíteni kívánjuk széles körben a piaci visszahatás elvét. A szabályozott piacnak azt a szerepet szánjuk, hogy a termékeknek, valamint a bennük tárgyiasult átlagos munkamennyiségeknek társadalmi megítélője legyen. Végeredményben a piaci értékítéletek összessége fogja megmondani, hogy egy-egy termékben mekkora a társadalmilag szükséges - az átlagos piaci ár által elismert - munkamennyiség. Tartalom Előszó 3 A használati érték elmélete 7 A gazdasági célok rendszere 9 Társadalmi és gazdasági célok 15 A végcél kijelölésében előforduló hibák 27 A nemzeti jövedelem mint végső cél 33 A szükségletek relatív önmozgása 36 A célok rangsora 41 A társadalmi szükséglet kialakulásának folyamata 45 Helyettesítés 48 Termékhelyettesítés 48 A helyettesítés alaptípusai a termelésben 56 Helyettesítés és felváltás 60 Helyettesítés és kombináció 64 Kiegészítő kapcsolatok - arányosság 86 Társadalmi arányosság 88 Gazdasági arányosság 95 A használati érték 125 A hasznossági megítélés alapja 125 A "használati érték" kifejezés értelmezései 132 A használati érték közgazdasági fogalma 135 Társadalmi használati érték 143 Használati érték és gazdaságosság 147 A használati érték mennyiségi oldala 152 Szoros helyettesítési viszonyban álló termékek 152 A használati érték mérése a piacon 162 A használati érték és az árnyékárak 166 Ami jobb, az több is! 174 A ráfordítások elmélete 177 Egyszerű munka - bonyolult munka 181 Bonyolultság és helyettesítés 186 A tudomány termelőerővé válásának folyamata 189 A társadalmilag átlagos és a társadalmilag szükséges munka fogalma 199 Társadalmilag átlagos munkamennyiség 199 A termékarányosság szerint szükséges munka 208 Népgazdasági arányosság szerint szükséges munka 211 Határköltségek - lehetőségköltségek 235 A ráfordításarányosság elve és az állami támogatások 247 Természeti erők, természeti feltételek ráfordítástartalma 258 Megművelésre alkalmassá tett földterület 261 A földek értékelése szocialista viszonyok között 273 Eszközlekötés 277 Eszközlekötés és a gyártmányok piaci értéke 284 Az eszközlekötés hozadékának értékalakulási magyarázata 296 Szükséges munka - többletmunka 304 A többletmunka elemei 309 Néhány következtetés 313 Tárgymutató 316