Halotti szokások és hiedelmek a kaposszentjakabi oláh cigányoknál

Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal illusztrálva. ELŐSZÓ A somogyi magyar folklór helyszíni kutatása közben bukkantam arra a részben ma is élő hagyomány anyagra, amelyet a lelkiismeretes gyűjtő nem kerülhet el. A ma Kaposvár elővárosát alkotó Kaposszentjakabon, egymástól és a helyi magyar ajkú lakosságtól teljesen elkülönülve, kétféle cigány közösség él. Az oláh cigány csoporttal kapcsolatban figyelmemet az a tény keltette fel legelőbb, hogy viszonylag későn, csak századunk második évtizedében kerültek Erdélyből Magyarországra. Ellentétben a nagylétszámú, "fegyveres férfiak" kísérte korábbi, karavánszerű vándorlással, a kaposszentjakabi oláh cigányok magja - mindössze néhány család - közel fél évszázadig vándorolt lakott települések perifériáira szorulva hazánkban, amíg mai lakóhelyére érkezett. Szülőhelyemen, a csallóközi Szimőn nap mint nap találkoztam a Péróban lakó, mint utóbb kiderült, ugyancsak oláh vajdával és közösségével. Nekünk, ottlakóknak egészen nyilvánvaló volt az elkülönülés a pérói valamint a falu másik végén csoportosult csücskei muzsikus cigányok között. A két csoport közötti eltérés problémája akkor nem foglalkoztatott. Vissza TARTALOM Bevezetés 5 Dilést i - Mokést i és mások 9 Rostások és Kovácsok 12 A vajda szerepe 16 Természetfeletti képzetek: Luci Feri és társai 19 Halotti szokások Halál 25 Lélek 26 Túlvilági képzetek 27 Halottak országa - Túlvilág 28 A halál beállta 33 Virrasztás 34 Halott mellé tett tárgyak 39 Temetés 42 Halotti torok - Emléktorok 52 A gyász 56 Jegyzetek 58 A kaposszentjakabi vajda virrasztásán elhangzott dalok 61 Idegen nyelvű összefoglalás 70