Gyűlölet és politika

A mindennapi gondolkodás számára a gyűlölet egyértelmű jelenség, amelynek célpontja egy másik személy. A pszichoanalízis még a huszadik század elején számos bizonyítékot hozott fel arra, hogy a személyközi viszonyok síkján korántsem egyértelmű a helyzet, a gyűlölet hatalmas feszítőerőkkel telítve ugyan, de nagyon is megfér a szeretettel és a rajongással. A nyugati kultúra személyközi kapcsolatokra vonatkozóan kidolgozott pszichológiai mintáiból ennek a gondolatnak számos, főképp költői és drámai előzményére utalhatunk; elegendő, ha csak Catullus híres szavai: Odi et amo (Gyűlöllek és szeretlek) jutnak eszünkbe. Kötetünk azonban, amelyet az olvasó a kezében tart, nyilvánvalóan nem a gyűlölet személyközi értelmezésével foglalkozik, hanem egy jóval komplexebb, történelmileg és társadalmilag kiterjedtebb változatával. A csoportközi gyűlöletről van szó, amelynek célpontjai olyan személyek, akiket a gyűlölködő maga személyesen nem ismer, sőt, és ez a lényeg, nem akar ismerni. Ősi érzületi minta ez, alapja a saját csoport elvakult, már-már fanatikus feldicsőítése. És ezzel párhuzamosan a különbözőség, a másféleség elutasítása, az idegenségnek a Visszataszító, a Gonosz és a Félelmetes tartományába való száműzése. Vissza Tartalom Csepeli György - Örkény Antal: Előszó 7 Történelmi és szociológiai kontxtusok Louk Hagendoorn: A Démon takargatása: hogyan fedte fel Hitler a náci ideológia részleteit 1920-1934-es beszédeiben 12 Paul Iganski: Miképp árthat a gyűlölet? 34 Donáth László: Jákóbot miért, Ézsaut miért nem? 50 Gerő András: Osztálygyűlöletbeszéd 58 Jack Levin - Stanislav Vysotsky: A gyűlölet az amerikai populáris kultúrában 70 Európai kitekintés Kovács András: Idegengyűlölet és a nyugat-európai szélsőjobboldal 83 Gerd Meyer: A demokrácia önvédelme Németországban 92 Tariq Ragi: A kisebbségek sorsa Franciaországban 114 Dieter Schindlauer:A rasszizmus elleni jogi lépésekről: osztrák tapasztalatok 132 Nenad Dimitrijevics: Szabad a gyűlölet: a jugoszláv szocializmustól a szerb nacionalizmusg 138 Kaltenbach Jenó: "Gyűlöletbeszéd-retorika". A kisebbségi ombudsmanhoz érkezett négy panaszügy tükrében 156 Gyűlölet és társadalom Hegedűs Zsuzsa: A gyűlöletbeszéd mögötti társadalmi jelenségek különbözősége és kezelhetősége 166 Csepeli György: Kinek a képe? 192 Magyar szélsőjobb Varró Szilvia: "Magyarország utolsó állapota" 200 Dési János - Velancsics Béla: Fórum és Cégbirodalom 220 Kriza Borbála: Ellenségdiskurzusok: Csurka István retorikája 232 Hack József: Az ellenség arcai: A Magyar Fórum antiszemtizmusa (1994-1999) 254 Pető Andrea: "Napba Öltözött Asszonyok". A (szélső)jobboldali női politizálás ideológiai háttere 303 Kovács Éva - Kriza Borbála - Vajda Júlia: Fiatalok és a jobboldali radikalizmus. MIÉP-es élettörténetek 339 Mihancsik Zsófia: A Vasárnapi Újság antiszemitizmusa és populizmusa 364 Koltai Péter: Szélsőjobboldali gondolkodás és érvelés egy internetes vitafórumon 400