Gyökerek

Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal és térképekkel illusztrálva. Mellékletekkel. FÜLSZÖVEG László Gyula vetette föl, hogy a régésznek, a néprajzosnak, a nyelvésznek és az antropológusnak mind együtt kellene működni, hogy a magyarság eredetére vonatkozó kérdés megoldódjék. A szerző erre a lehetetlen feladatra vállalkozott munkájában. Ismerteti a hivatalos származási elméletet, és ezzel szembeállítja az ázsiai eredeztetési modelleket. Végigkísérhetjük a néprajz, az embertan és a nyelv sajátos összehasonlításait, ahol elsősorban nem az egyezéseket, hanem azok mellett a különbséget elemzi kritikusan. A régészeti adatok tükrében érdekfeszítő sétát tehetünk a Kárpát-medence írott történelem előtti területén, miközben kiderül, hogy az újkőkorban már egy magasan fejlett, békés, fémműves kultúra élt a területen. A nyelvi elemzés azt mutatta ki, hogy a hagyományos magyar népi kultúrához tartoznia kell egy tartós, zárt, letelepedett időszaknak. "Egyazon területen egy hosszú ideig letelepedett társadalom magas szinten fejlett kultúrája utódnyelvet keres, egy magas szinten fejlett nyelv viszont múltat keres: a logikus megoldás az, hogy a kettő összetartozik." Ezt igazolja a szerző a tudományos igényességgel elkészült munkájában. Vissza TARTALOM Az ábrák jegyzéke 4 Előszó helyett: Levél Pista barátomnak 4 Bevezetés 6 "Dilettáns délibábok vibrálnak újra: Rédei Károly nyelvünk régmúltjáról, őstörténetünk valósáágról" 7 Az időrendről 12 A magyarság eredete 16 A hivatalos álláspont 17 A hivatalostól eltérő álláspont 24 A mellérendelő és alárendelő szemléleti mód 44 A magyar népi kultúra 48 A magyarok hitvilága 48 Magyar vallási műszavak 50 Görög vallási műszavak 53 Latin vallási műszavak 53 Szláv vallási műszavak 54 Az ősök hite 55 A lélek és jelképei 59 A magyarok térszemlélete 65 A magyarok időszemlélete: a zenei (anya)nyelv 70 A magyar konyha 74 Szabadságszeretet 77 A magyarok embertani (antropológiai) képe 81 Embertípusok 81 Honfoglalás kori temetők embertani jellemzése 82 Jelenkori magyarság típusai 86 A magyar nyelv 88 Nyelvészeti kérdések régészeti problémái 90 A magyar nyelv és a finnugor nyelvek 93 A beszélt nyelv 95 Szavak 95 Hangtan 100 Nyelvtan 103 Az írott nyelv 110 A kérdéskör összefoglalása: 117 Amit tényként kezelhetünk 117 Az adatok és a hipotézisek 120 A Kárpát-medence történelme a honfoglalást megelőző időszakokban 124 A kőkorszakok műveltségi: az archaikus ember 125 Újkőkorszak: a letelepedett modern ember 134 Rézkorszak: harci baltások 141 Bronzkorszak: pásztor társadalmak 146 Vaskorszak: lovas társadalmak 151 Szkíták 152 Kelták 155 Dákok 158 Szarmaták 160 Kora középkor: népvándorlás 161 Hunok 161 Avarok 161 Árpád népe: honfoglalás? 170 Összefüggések és elemzésük 183 Következtetések: 184 Köszönetnyilvánítás 187 Szómagyarázatok 188 Tárgymutató 196 Felhasznált irodalom 209 Függelék 220 A régészeti rétegek abszolút időmeghatározása 220 A régészeti lelőhelyek térképe 224