Gyógypedagógiai iskolaegészségtan

A gyógypedagógiai iskolák, oktató-nevelő intézmények fogyatékosságban, sérülésben szenvedő gyermekek részére teszik lehetővé iskoláztatási joguk, kötelezettségük érvényesítését, s ott sajátos módszerekkel igyekeznek elérni rehabilitálásukat. A gyógypedagógiai iskola elsősorban a nevelés alanyaiban, a gyermekek biológiai sajátosságaiban különbözik az általános iskolától, ami egyben meghatározza a gyermekekkel való pedagógiai, egészségügyi foglalkozás, gondozás jellegét, módszerét. A fogyatékos gyermekek körében fejlődési rendellenességekkel, krónikus megbetegedésekkel találkozunk, amelyek a fogyatékosságból adódó specifikus bánásmód mellett további sérülésspecifikus egészséggondozást tesznek szükségessé. A gyógypedagógiai iskolaegészségtan azt a célt szolgálja, hogy a nevelés módszereinek és eszközeinek alkalmazásához az iskola-egészségügy megelőző és higiénés rendszabályainak megvalósításához, de főleg a fogyatékos gyermekre irányuló ,,gyógyító pedagógiához" nyújtson segítséget. A gyógypedagógiai iskola-egészségtan eltér a többségi iskolák egészségtanától. Arra törekszik, hogy a különböző típusú fogyatékos gyermekek specifikus egészségügyi gondozásának, higiénés nevelésének legfontosabb ismereteit foglalja össze a pedagógiai és az egészségtani alapismeretekre, módszerekre épülve. A prevenció, a gondozás, az egészségnevelés megvalósítását segítő ismeretek, módszerek mellett az intézményi feltételek, berendezések higiénéjével, a balesetek megelőzésének alapvető szabályaival, az elsősegélynyújtás elemi ismereteivel, a pályaválasztás sajátosságaival is foglalkozik - természetesen a teljesség igénye nélkül - a tankönyv egy-egy fejezete.