Gyakorlati trágyázástan A TALAJÉLŐLÉNYEK ÉS NÖVÉNYEK OKSZERŰ TÁPLÁLÁSÁNAK IRÁNYELVEI

TARTALOM Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter előszava 5 Bevezetés 7 A növények tápelemei 11 A növényeket alkotó anyagok és eredetük 11 A széndioxid 12 Az oxigén 15 A hidrogén 16 A víz 17 A nitrogén 20 A foszforsav 22 A kálium 22 A mész 22 A nyomelemek 23 A növények táplálóanyag-igénye 23 A talajok élete 27 A talaj és a trágya élőlényei, táplálkozásuk és hatásuk 27 A mikroszervezetek jelentősége a mezőgazdaságban 34 A szén körforgalma 43 A nitrogén körforgalma 48 Az ammónia keletkezése a talajban 50 A salétromképződés a talajban 51 A nitrogén megkötése a levegőből 51 A nitrogénmegkötés a növényekkel együttélő szervezetek útján 52 A talaj nitrogénvesztesége és nyereségei 61 Összefoglalás 65 A tartós rögszerkezet - a talajérettség - tényezői 67 A termőtalaj 77 A talajok szervesanyagtartalma 91 A talajok javítása 97 A talajok javítása általában 97 Kulturtechnikai talajjavítás 100 A Tiszántúl tájegységeinek vízrendezésében érvényesülő természeti adottságok és növénytermesztési viszonyok 106 A Nyírség 106 A debreceni löszhát 110 A Hortobágy 113 A Berettyó és a Körösök tájegysége 114 A Tiszavölgy tájegysége 115 A Szolnoktól délre eső középső Tiszavölgy 116 A Szolnoktól északra eső felső Tiszavölgy 117 A szolnoki löszhát 117 A békés-csanádi löszhőt 118 A Tiszántúl vízrendezési feladatainak összefoglalás 121 A Duna-Tiszaköz tájegységeinek vízrendezésében érvényesülő természeti adottságok és növénytermesztési viszonyok 123 A duna-tiszaközi homokhát 123 A északbácskai löszhát 133 A Dunavölgy tájegysége 134 Az északi országrész dombos-hegyes tájegységeinek a vízrendezésben érvényesülő természet adottságok és növénytermesztési viszonyai 134 A Sajó- és Hernádvölgy tájegysége 138 A mátra-bükkaljai és a hevesi homokhát tájegységei 139 A Dunántúl tájegységeinek a vízrendezésben érvényesülő természet adottságai és növénytermesztési viszonyai 139 A savanyú és erősen kötött talajok javítása 142 A mész mint tápanyag 142 A mész hatásai a talajban 143 A meszezésről 146 A mész gyakorlati alkalmazása 149 A meszezés hatásai 151 A talajok gipszezése 152 A talajok beérőképességének javítása 153 A televényben szegény homok- és erdőtalajok javítása 155 A szikesek javítása 159 A hasznosítási mód megváltoztatását célzó talajjavítás 164 A helytelen talajművelésből eredő talajhibák javítása 164 A trágyaszerek 167 Szerves trágyaszerek 167 Az istállótrágya 169 A trágya előkészítése az istállóban 176 A trágya erjesztési helye 179 Az istállótrágya erjesztése a telepen 182 Összefoglaló útmutatás az istállótrágya erjesztéséhez és érleléséhez 193 A híg ürülék, trágyalé és csurgaléklé kezelése 195 Salétromtelepek készítése 197 A szalmatrágya (mesterséges istállótrágya) készítése 201 Az istállótrágya alkalmazása 202 A nyers szalmatrágyázás 205 A zöldtrágyázás 207 A tarló- és gyökérmaradványok trágyahatásai 216 Komposzt-trágyák 218 Házilag készülő komposzt-trágyák 219 Gyárilag készülő komposzt-trágyák 220 Tőzeg és egyéb trágyák 222 A műtrágyák 224 A műtrágyák 224 A műtrágyákról általában 231 A műtrágyák keverése 232 A műtrágyák kémiai átalakulásai a talajban 236 A műtrágyák erjedéstani hatásai a talajban 236 A táplálóanyag-gazdálkodás 242 Az okszerű trágyázás tényezői 242 A növények tápanyagellátása a talajban 252 Az okszerű trágyázás gyakorlati irányelvei 258 A műtrágyák alkalmazásának irányelvei 266 Irányelvek a műtrágyaféleségek minőségének okszerű megválasztására 272 Irányelvek a műtrágyák mennyiségének megállapítására 273 A műtrágyák adagolásának módja és időpontja 274 Okszerűen végzett műtrágyázások eredményei képekben 278 Szemcsézett foszforsavműtrágyák előállításának és alkalmazásának irányelvei 278 A talajélet befolyásolása - Ojtások 284 A korlátlan termékenységű talaj kialakításának tényezői és irányelvei 288 Irodalom 303