Gőz-gáz-rendszerek állapotjelzői

Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva. 22 diagram-melléklettel. Tankönyvi száma: 30502. ELŐSZÓ A vegyiparban egyik legelterjedtebben használt művelet a szárítás. Igen nagy energiamennyiségeket használunk fel e művelet során. Kétségtelen, hogy az esetek döntő többségében víz nedvesíti a szárítandó anyagot, és tömegében is messze felülmúlja a többi nedvesítő anyag tömegét. A vízhez képest kicsiny, de abszolút értékben mégis nagy és egyre növekvő mennyiségben használ fel a vegyipar egyéb, főként szerves oldószereket. Ezeknek az oldószereknek a mennyisége is jelentős már, és e jelentőséget tovább növeli az a tény, hogy értékes, drága, sok esetben importanyagokról van szó. A felhasznált oldószereknek csak viszonylag kis része épül be a vegyületbe, nagyobb része elvész. E veszteségek nagysága országos viszonylatban 100 milliókra becsülhető. A veszteségek nagyobb része a levegőbe párolog, szárítás vagy egyéb műveletek végzése közben. Ismeretes, hogy levegő-vízgőz-rendszerekben végbemenő állapotváltozások milyen jól nyomon követhetők az ún. i-x entalpia-összetétel diagramokon. E diagramok rendkívül nagy segítséget nyújtanak mindazoknak, akik szárítással foglalkoznak. Sajnos egyéb gőz-gáz-rendszerekre vonatkozó hasonló diagramok nem állnak rendelkezésre. E hiányt igyekszünk pótolni ezzel a munkával. Reméljük, ezekkel az új diagramokkal nemcsak a szárítóberendezések, szárítási folyamatok tervezéséhez, üzemeltetéséhez nyújtunk segítséget, hanem az oldószer visszanyeréséhez, valamint a levegő szennyezettségének megállapításához is. Vissza TARTALOM Bevezetés 9 1. Szárítóberendezések számítása 11 1.1 Anyag- és hőmérleg 11 1.2 A szárítandó anyag viselkedése. Anyagátadás. Nedves hőmérő 16 2. Entalpia-összetétel diagramok 25 2.1 A MOLLIER és RAMZIN-féle diagram 26 2.11 A levegő nedvesség- és hőtartalma 26 2.12 A szerkesztés MOLLIER módszere szerint 28 2.13 A MOLLIER-diagramok ködterülete 32 2.14 A RAMZIN-féle diagram 34 2.2 Az angolszász irodalomban használt diagramok 36 2.3 A VITS-féle diagram 37 2.4 A KIENZLE-féle diagramok 39 2.5 A MALTRY-féle diagram 44 2.6 Füstgáz-nedvesség diagramok 47 3. Oldószer-levegő és oldószer-inert gáz diagramok 48 3.1 A diagramok szerkesztése 48 3.11 A tartományok megválasztása 49 3.12 A szerkesztés menete 52 3.2 Az i-x diagramok alkalmazása, 56 3.21 Az elméleti szárító működése 56 3.22 A valóságos szárító működése 58 3.23 Szárítás kis hőmérsékletű gázzal 62 3.24 Hűtés állandó nedvességtartalom esetén 65 3.25 Szárítás a távozó gáz részleges visszavezetésével 67 3.26 Szárítás a gáz ismételt felmelegítésével 70 3.27 Szárítási potenciál 72 3.28 Számpéldák 75 Irodalomjegyzék 85 Diagramgyűjtemény I. Víz-levegő-elegy i-x diagramja 760 torr nyomáson II. Szén-diszulfid-levegő-elegy i-x diagramja 760 torr nyomáson III. Metilén-klorid-levegő-elegy i-x diagramja 760 torr nyomáson IV. Kloroform-levegő-elegy i-x diagramja 760 torr nyomáson V. Szént-tetraklorid-levegő-elegy i-x diagramja 760 torr nyomáson VI. Klór-benzol-levegő-elegy i-x digramja 760 torr nyomáson VII. 1,1-Diklór-etán-levegő-elegy i-x diagramja 760 torr nyomáson VIII. Triklór-etilén-levegő-elegy i-x diagramja 760 torr nyomáson IX. Benzol-levegő-elegy i-x diagramja 760 torr nyomáson X. Benzol-levegő-elegy i-x diagramja 760 torr nyomáson XI. Toluol-levegő-elegy i-x diagramja 760 torr nyomáson XII. m-Xilol-levegő-elegy i-x diagramja 760 torr nyomáson XIII. Metilalkohol-levegő-elegy i-x diagramja 760 torr nyomáson XIV. Etilalkohol-levegő-elegy i-x diagramja 760 torr nyomáson XV. Etilalkohol-levegő-elegy i-x diagramja 100 torr nyomáson XVI. Etilalkohol-szén-dioxid-elegy i-x diagramja 760 torr nyomáson XVII. n-Propilalkohol-levegő-elegy i-x diagramja 760 torr nyomáson XVIII. izo-Propilalkohol-levegő elegy i-x diagramja 760 torr nyomáson XIX. Aceton-levegő-elegy i-x diagramja 760 torr nyomáson XX. Etil-acetát-levegő elegy i-x diagramja 760 torr nyomáson XXI. Etil-acetát-levegő elegy i-x diagramja 100 torr nyomáson XXII. Dietiléter-levegő-elegy i-x diagramja 760 torr nyomáson