Főhatalom és kormányzás az Erdélyi Fejedelemségben

FÜLSZÖVEG Honnan ered a hatalom? Abszolút vagy vannak korlátai? Felelősségre vonhatók-e a hatalmat gyakorlók? A szerző ezen tértől és időtől függetlenül is feltehető kérdésekre keresi a választ az 1544-1690 közötti Erdély alkotmánytörténetében. Egy olyan államszervezet kísérleteiben, amely joggal tekinthető az újkori magyar államfejlődés előfutárának. A munka ugyanakkor nem marad a jelzett szűk időhatárok között. Erre az ad lehetőséget, hogy a szerző elsősorban a jogi eszközöket vizsgálja, mint a hatalomgyakorlás korlátjának régi elismert garanciáit. Ezek segítségével próbálja meg felvillantani azt a nagy fejlődési ívet, amit a magyar állam a Kárpát-medencében alapításától kezdve az 1700-as évekig produkált, nemcsak a főhatalommal kapcsolatban, hanem olyan különös területeken is, mint például a hatalomátadás szertartásai és az ehhez szorosan kötődő hatalmi szimbolika különböző megjelenési formái. Vissza TARTALOM Bevezetés 7 I. A koronázás és a főhatalom átadása 17 II. A közjogi jelleg erősödése a koronázási szertartásban 30 III. Az erdélyi fejedelmi hatalom átadása 37 IV. Az erdélyi fejedelmeknek küldött török megerősítő jelvények 57 a) A magyar főhatalom átadásának nomád gyökerei 57 b) Az erdélyi fejedelmeknek küldött török jelvények 65 V. Közjogi paktum - avagy az uralkodói hatalom korlátozása 82 VI. Kik jogosultak ellenőrizni a közjogi paktum betartását és megállapítani annak megsértését 113 VII. A hatalomgyakorlás további korlátozása, illetve az egyes és többes kormányzás dilemmája a fejedelem kori Erdélyben 121 VIII. A helyettesítő kormányzat esküre kötelezése 139 IX. A fejedelmi eskü és a választási conditiók szerepe a főhatalom korlátozásában 151 X. Conditiók mint az alkotmányos monarchia kialakításának jogi perspektívái 162 Irodalom 187