Festő voltam és vagyok

"Festő voltam és vagyok, annak minden követelménye szerint" - írja nem sokkal halála előtt kelt életrajzában a művész, és a közönség Kmetty János nevét hallva valóban a festőre, a varázsos kék szín leheletnyi fátylával bevont, nagyon egyéni képek alkotójára gondol. Kevesen tartják számon, hogy a század eleji magyar avantgarde festészetnek ez a nemrég még közöttünk élt képviselője, az aktivisták csoportjának egykori küzdőtársa, a főiskolai tanár, fiatal nemzedékek nevelője és példaképe, jelentős elméleti írásokat is hagyott maga után. A művészet meg-megújuló problémáira nem csupán a vászon előtt állva, ecsetjével kereste a választ, hanem írásban, a nyelv kifejezőeszközével is. Érdeklődve lenyűgözően messzire terjedt, az általános esztétikai kategóriák vizsgálatáról az ipari művészet sajátos műfajáig. "A tanulmányíró és a festő a művészet immanens értékeibe vetett rendületlen hittel ugyanazt kereste: a műben kiteljesedő etikai-művészeti igazságokat és a festői cselekvés következetességét" - írja Kovalovszky Márta tanulmányában, amely bevezeti az olvasót Kmetty János művészi világába. A kötet élén, előszó helyett, Kassák Lajosnak egy róla írt cikke áll. Kmetty tanulmányait két önéletírás keretezi.