Ferenczi a pszichoanalízis felé - Preanalitikus írások 1897-1908

Ferenczi Sándor preanalitikus írásai az életmű majd egyharmadát átölelő időszak munkásságának gyűjteményes dokumentuma, amely 1908 februárjáig, a történelmi jelentőségű Freud - Ferenczi találkozásig, a pszichoanalitikus időszak kezdetéig követi nyomon Ferenczi orvosi és közéleti tevékenységét. Kirajzolódik a huszonéves Ferenczi pályakezdése, szakmai útkeresése, és a szomatikus orvoslással párhuzamosan kibontakoznak az alkotói pálya alaptémái: a pszichés betegségek, a szexualitás lélektani kérdései, a tudattalan és félig tudatos folyamatok felismerése, az orvos-beteg együttműködő kapcsolat iránti igény akkoriban szokatlan felvetése, ugyanakkor nélkülözhetetlensége a gyógyítás során. E korai témákhoz csatlakozik a hierarchikus kapcsolati modell és tekintélyelvűség kritikája, Ferenczi későbbi pszichoanalitikusi ars poeticájának alapja. A korai írások a 20. század eleji Magyarország orvos-közéleti és kulturális életének szövetébe ágyazva betekintést nyújtanak Ferenczi szakmai és irodalmi kapcsolataiba, a természet- és bölcsészettudományok területén megmutatkozó jártasságába. Ferenczi széles érdeklődési köre és kulturális beágyazottsága hozzájárul majd az általa létrehozott Magyarországi Pszichoanalitikai Egyesület interdiszciplináris nyitottságához és a budapesti iskola egyedülálló sokszínűségéhez. A preanalitikus korszak több mint száz különféle műfajú publikációja - tanulmányok, recenziók, esetbemutatások, fordítások - a Ferenczi életmű szerves részét alkotják, amelyben felismerhetőek Ferenczi személyiségének alapvonásai, és későbbi pszichoanalitikusi szemléletének alapértékei. A kötetek megjelenését az NKA támogatta, s a Ferenczi Sándor Egyesülettel együttműködésben kerültek kiadásra.