Fél évszázad a katedrán

Albert Sándor kötetét a pedagógusok és a szülők egyaránt érdeklődéssel forgathatják. A Fél évszázad a katedrán című publikáció (2017, Felnőttképzési Intézet, Kht. Komárom) szerzője minden bizonnyal az Új Szó legtöbb olvasója előtt ismert kiváló szakember. Mégis fontosnak tartom sikeres életpályája néhány pillanatának megemlítését, hogy tudatosítsuk, a szerző a szlovákiai oktatásügy teljes problémakörének talán egyik legjobb ismerője. A Nagykaposról induló pedagógus a Kassai Ipariskolában kezdte pályafutását, majd hét éven át ennek az országos hírű intézménynek volt az igazgatója. Kollégáival az országban elsőként vitte sikerre a szakközépiskolai képzés tartalmi és szervezési átalakítását, sőt az ipariban bevezette a hároméves felsőfokú képzést is, amely óriási lendületet adott az intézmény fejlődésének. A diákok munkáját jelentősen segítő tankönyvek, feladatgyűjtemények szerzőjeként és a tanítási órák újszerű módszertani feldolgozása révén vált országosan is egyre ismertebb pedagógussá. 1997-ben sikeresen pályázott a kassai Műszaki Egyetem mérnök-pedagógiai tanszékének vezetői posztjára, öt év után országgyűlési képviselői mandátumot szerzett. Képviselőtársaival közösen sikerre vitte a komáromi Selye János Egyetem létrehozására irányuló tervezetet, és az új egyetem első rektoraként kiépítette a szükséges infrastruktúrát, akkreditáltatta az oktatási programokat, és bekapcsolta az egyetemet a hazai és nemzetközi vérkeringésbe. Mandátuma lejárta után az általa létesített komáromi Felnőttképzési Intézet vezetőjeként szervezi és végzi a pedagógusok továbbképzését. A néhány hónapja megjelent kötetéről talán elég lenne egyetlen mondatnyi értékelést írni: Minden iskolaigazgató és pedagógus számára kötelező olvasmányként ajánlom. A szerző könyve első részében saját pedagógiai, szakmai tevékenységének legfontosabb állomásait mutatja be, a másodikban a pedagógusok továbbképzésével, a pedagógiai kutatásokkal, reformkísérletekkel foglalkozik, és megkísérli a jó pedagógus, a jó iskola fogalmának meghatározását. E gondolatok mintegy megerősítése a harmadik rész, amelyben a csodaként emlegetett finn és lengyel közoktatást mutatja be, és a tapasztalatok alapján tesz javaslatot a felvidéki közoktatás és a szlovákiai pedagógusképzés szerkezeti és tartalmi átszervezésére. Az iskolaigazgatók, a pedagógusok, de a szülők számára is valóban elgondolkodtató lehet a publikáció negyedik része, melyben a ténylegesen jól működő felvidéki magyar iskolák, intézmények oktatási-nevelési programjába kalauzolja az olvasót.