FÜLSZÖVEG
Napjaink forradalmi harcainak fontos színtere a fejlődő országok három földrésze: Afrika, Ázsia és Latin-Amerika. Az e területeken függetlenné vált országok és a még gyarmati területek küzdelmei - vívják bár fegyverekkel vagy a nélkül - szükségszerűen megteremtik politikai eszméiket, ideológiájukat. Kialakul a konkrét helyzetet elemző, a megvívandó harcok stratégiáját és taktikáját vizsgáló, vitató és meghatározó politikai irodalom. Ebből az emperialistaellenes eszmevilágból ad keresztmetszetet ez a könyv: a gyarmati rendszer bomlasztásáért, a függetlenségért folyó harc két évtizede (1954-1973) alatt írt több mint ötven tanulmányt, dokumentumot, cikket közöl. Java részük itt jelenik meg először magyar nyelven.
A könyv szerzőinek egy része közismert forradalmár; többen közülük napjaink történelmének közvetlen napjaink történelmének közvetlen alakítói, országuk szabadságharcának vezetői. Személyük kiemelkedő jelentőségét az imperializmus elleni harcban, és az imperializmus, a reakció számára veszélyes voltukat mi sem bizonyítja jobban, mint a könyv első oldalán közzétett szomorú lista: a szerzők közül tízen vesztették életüket főként orvul elkövetett merényletek vagy a fegyveres harcban elszenvedett halálos sebesülés következtében. Luis Corvalán, a chilei és Nelson R. Mandela, a dél-afrikai haladó mozgalmak kiemelkedő vezetői pedig e könyv megjelenésekor súlyos, életüket szüntelenül veszélyeztető körülmények közepette sínylődnek a börtönben.
A világnak - és a politikai irodalomnak - ez a területe hazánkban viszonylag kevéssé ismert. Éppen ezért sok olvasónk számára meglepetéseket is tartalmaz e kötet. Nemcsak azért, mert egy alig ismert világ eszmekörét tárja elénk, hanem azért is, mivel bebizonyosodik, milyen kiemelkedő ideológusok harcolnak, alkotnak Európán kívül, és milyen mély elemzésekkel, okfejtésekkel gazdagítják a marxista és más haladó eszmei irodalmat.
A kötet írásait Kende István, a fejlődő országokkal foglalkozó szakirodalom ismert magyar művelője válogatta és kommentálta. Bevezető tanulmánya végigvezeti az olvasót a nemzeti függetlenségi harcokkal kapcsolatos marxista-leninista álláspont kidolgozásának történetén, valamint a három földrész eszmevilága alakulási folyamatán, és segít eligazodni a sokszor ellentmondásos eszmék és irányzatok küzdelmében. Vissza
TARTALOM
Bevezető 9
A fejlődő országok politikai eszmevilága 11
A gyarmati kérdéssel kapcsolatos Marxista-Leninista álláspont kialakulása 12
Marx és Engels főbb elemzései 12
A marxista álláspont revíziójának első kísérletei 16
Lenin megállapításai és vitái a Kommunista Internacionáléban 17
A Kommunista Internacionálé néhány állásfoglalása Lenin halála után 21
Eszmei áramlatok a gyarmatok felszabadításáért a második világháború előtt vívott harcokban 25
A főbb osztályok és rétegek - az eszmék hordozói 25
A polgári demokratikus forradalom példája: Mexikó 28
Ázsia nagy polgári demokratikus forradalmára: Szun Jat-szen 30
India: Gandhi politkai eszméi 31
Gandhi eszméinek politikai hatása 35
Az indo-amerikanizmus elmélete 36
A négritude 38
A pánafrikanizmus 39
A pánarab gondolat 41
A függetlenségi törekvések győzelme és a politikai eszmeáramlatok 44
A második világháború hatása a nemzeti mozgalmakra 44
A nacionalizmus kettős jellegéről 46
Kettős jelleg és nemzeti egységtörekvések 48
Reakciós nacionalizmus: más nemzetek elleni és partikuláris nacionalizmus 51
Az afrikai "néger" sajátosságok mítoszának felélesztése 53
Az ősi társadalmi formák idealizálása 55
Vallási ideológia és nemzeti mozgalmak. Az iszlám vallás 58
Vallási ideológia és nemzeti mozgalmak. A katolicizmus Latin-Amerikában 60
A társadalmi szerkezetek eltorzítása és az osztálybéke elméletei 64
A "proletár nemzetek" elmélete és az antikommunizmus 66
A szocialista jelző sokféle használatáról 68
Burzsoá "szocialista" elméletek 70
A nem proletár szocializmusok: forradalmi nacionalisták 73
A nem proletár szocializmusok: forradalmi demokratikus irányzatok 76
A forradalmi erőszak kérdése - és a portugál afriaki gyarmati mozgalmak válasza 79
Latin-Amerika: forradalmi ideológiák, ideológia nélküli forradalmárok 83
Kispolgári radikalizmus és tudományos világnézet 87
Az egységtörekvések többféle jellegéről 93
A nemzeti felszabadítási harcok - a világforradalmi folyamat részei 97
Tanulmányok, beszédek és határozatok 101
Ho Si Minh/ A franciákon aratott győzelem után az amerikai imperializmus vált népünk fő ellenségévé (Részletek a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottság konferenciájának mondott beszámolójából, 1954) 103
Minden társadalmi réteggel együtt a nemzeti függetlenségért (Az algériai Nemzeti Felszabadítási Front kiáltványa, kis rövidítéssel, 1954) 107
Basir Hadzs Ali/ Az algériai felszabadító harc néhány tanulsága (Részletek a "béke és szocializmus" c. folyóiratban megjelent cikkből) 110
Gamal Abdel Nasszer/ Szerepünket a történelem jelölte ki (Részlet "A forradalom filozófiája" c.könyvből, 1954) 117
Aimé Césaire/ A gyarmatosítás: A modern világ összeomlásának előkészítője (Részletek az "Értekezés a kolonializmusról" c. könyvből, 1955) 122
A gyarmati rendszer mindenféle megnyilatkozásában bűn (Részlet a bandungi értekezlet nyilatkozatából, 1955) 127
Dzsavaharlal Nehru/ Mindenkivel együttműködünk a békéért, a biztonságért és az emberi haladásért (Részletek két beszédből, 1955) 129
Dipa Nusantra Aidit/ Az antiimperialista front alapja a munkások és parasztok antifeudális fronja (Részletek az "Indonézia társadalma és az indonéz forradalom. Az indonéz forradalom alapvető kérdései" c. műből, 1957) 133
A törzsi szemlélet és a vallási szeparatizmus az imerpializmust szolgálja! (Az Összafrikai Népi Konferencia accrai határozatából, 1958) 138
Patrice Lumumba/ Harc nélkül sohasem szüntethettük volna meg a rabszolgaságot! (Beszéd Kongó függetlensége kikiáltásának napján, kis rövidítéssel, 1960) 140
Frantz Fanon/A föld rabjai (két részlet) 144
Ernesto Che Guevara/ Egy napon a néptömegek magukhoz ragadják a politikai hatalmat (Részlet az Amerikai Államok Szervezete Amerika-közi Gazdasági és Szociális Tanácsa Punta del Este-i ülésén elmondott beszédből, 1961) 156
Adzsoj Kumar Ghos/ A kasztszellem és a kommunalizmus ellen, a nemzeti egységért! (Részlet az Indiai Kommunista Párt VI. kongresszusán elmondott beszámolóból, 1961) 159
Mehdi Ben Barka/ Minden egység és kompromisszum előfeltétele, hogy tisztázottak legyenek a forradalmi célok (Részlet a "Forradalmi útválasztás Marokkóban" c. tanulmányból, 1962.) 163
Nem kerülhetünk fegyveres konfliktusba a testvérnéppel! (A marokkói Népi Erők Nemzeti Szövetsége nevében Mehdi Ben Barka által közzétett felhívás, 1963) 174
Nelson R.Mandela/ Hitvallásom az afrikai nacionalizmus: szabadság az afrikaiak számára saját országukban! (Részlet a dél-afrikai Rivonia-perben az utolsó szó jogán elmondott beszédből, 1964) 177
Kwame Nkrumah/ Az afrikai tudat és a tömegek pozitív akciója (Részletek a "Konszenzivizmus - a dekolonizálás és fejlődés filozófiája és ideológiája, különös tekintettel az afrikai forradalomra" c. könyvéből, 1964) 181
Erőszakkal elzárták előlünk az alkotmányos utat! (1. részletek Alberto Gomez: "A kolumbiai forradalmi fegyveres erők és fejlődésük perspektívái" c. cikkből, 2. A marquetaliai partizánok agrárprogramja) 189
Camilo R. Torres/ A forradalom nemcsak megengedhető, hanem kifejezetten kötelező is a keresztények számára (Két felhívás, 1.Üzenet a keresztényekhez, 1695. 2. A kolumbiai néphez, a hegyekből, 1966) 195
Josué de Castro/ Az éhség a társadalmi egyenlőtlenség következménye (Részlet a szerzőnek "Az éhező Brazília" c. könyve magyar kiadásához írt utószavából 1965) 199
Amilcar Cabral/ A nemzeti felszabadítás: a termelőerők felszabadítása az idegen uralom alól (A havannai trikontinentális szolidaritás értekezletén elmondott beszéd, kis rövidítéssel, 1966) 202
Almicar Cabral/ Ha az egyik ember fegyvert visel, s a másik szerszámot fog, a szerszámos ember a fontosabb! (Beszéd, Bissau- Guinea északi felszabadított területén, 1966) 216
Abra Fischer/ El kell utasítani az erkölcstelen törvények elismerését (Részletek a dél-afrikai Pretoria Legfelsőbb Bíróság előtt elmondott beszédből 1966) 220
Ali Jata/ Az újramagyarosítás Afrikában (Két részlet az "Újramagyarosítás Afrikában c. cikkből, 1967) 229
Ernesto Che Guevara/ Arra kell kényszeríteni az imperializmust, hogy megossza erőit (részletek az Afrika, Ázsia, és Latin-Amerikai Népeinek Szolidaritási Szervezetéhez intézett üzenetből, 1967) 237
Rodney Arismendi/ Nemcsak a kalandosság veszélye áll fenn, hanem a konzervativizmusé, az immobilizmusé is (Részlet a "Latin-Amerikában forradalom előtti helyzet van" c. interjúból, 1967) 243
Egyenlően együtt (Részletek az arushai nyilatkozatból, 1967) 246
Sékou Touré: A nem-kapitalista út a teljes és igaz demokráciához vezető út (Részlet "A guineai forradalom és az antiimperialista harc" c. cikkből, 1967) 250
Sékou Touré/ A négritude az imperializmus elméleti igazolása (Részlet az "Afrika és a forradalom" c.tanulmánysorozatból) 253
Luis Corvalán/ A haladás fő feltétele a proletár és a kispolgári forradalmárok közötti kölcsönös megértés (Részletek "A forradalmi antiimperialista erők szövetsége Latin-Amerikában" c. cikkből, 1967) 257
Fumi Vongvicsit /Laosz harca az amerikai neokolonializmus ellen (Két részlet a "Laosz és a laoszi nép győzelmes harca az amerikai neokolonializmus ellen" c. könyvből, 1968) 264
Khaled Bagdas/ Ha a parasztságot egynemű tömegnek tekintjük, átengedjük irányítását (részlet "A szíriai nemzeti felszabadító mozgalom problémái"c.cikkből, 1968) 271
Lafif Lakhdar: Egy forradalom, amelyet a kispolgárság vezet (Rövidítve, 1968) 275
Michel Kamel/ A polgárság társadalmi helyzeténél fogva nem maradhat független vagy szilárd (Részlet "A nemzeti szövetség fogalma" c. tanulmányból, 1969) 281
Abu Ejad/ Demokratikus, fajüldözésellenes társadalmat akarunk Palesztínában (Részlet Abu Ejad, a palesztin El-Fatah mozgalom egyik vezetője és Lutfi al-Kholi, az egyiptomi "Al-Talia" c. marxista folyóirat főszerkesztője közötti beszélgetésből, 1969) 284
Amilcar Cabral/ Hogyan mozgósítottuk a parasztságot, amely harcunk fő tömegereje, de nem a fő forradalmi erő (Részlet a "Guinea: a fegyverek hatalma" c. cikkből, 1969) 287
Eduardo Mondlane/ A párt és a hadsereg nemzetet formáló új típusú hatalmat teremtő erő (Részletek a "Harc Mozambikért" c. könyvből, 1969) 290
Mario de Andrade/ A kultúrális öntudatra ébredés szükségszerűen a politikába torkollik (Részlet a "Gyarmatosítás, kultúra, forradalom" címmel a "Tricontinental" c. lapnak adott interjúból, 1969) 295
Mert erőszak a korai halál.. ! (Részlet a córdobai Argentína Katolikus Egyetem diákcsoportjának Tucumán megyei szociológiai felméréséből, 1969) 300
Beleszólási jogot a népnek a hatalmi szervek döntéseibe! (Részletek a chieli Népi Egység programjából, 1969) 303
Salvador Allende/ Az ő játékszabályaik szerint játszottunk (Részletek Régis Debray "Beszélgetések Allendével" c. könyvéből, 1971) 306
Assis Tavares/ Az ultrabaloldaliak nem értik meg, hogy a történelem alakítói a néptömegek (Részletek a "A baloldaliság betegsége Brazíliában" c. cikkből, 1971) 312
Jair Londono/ A földreformhoz nem lehet a földesúrtól engedélyt kérni (Egy kolumbiai paraszt felszólalása a földreformmal és telepítéssel foglalkozó latin-amerikai szemináriumon, 1971) 317
Lutfi al-Kholi/Az egység a leghatalmasabb arab védelmi és támadó fegyver lehet (az "Al-Talia" c. egyiptomi marxista lap "Nemcsak a szenvedés élteti az arab embert" c. vezércikke, 1971) 324
Nguyen Duc Dan, Phong Hien és H. N./ A Dél-Vietnám bábrezsim "nemzeti" és antikommunista jelszavai az amerikai politikát szolgálják (Részetek az "Ideolgóiai és kulturális tevékenység" c.tanulmányból, 1971) 329
Forradalmi tömegmozgalmat, nem a választási urna körüli puszta csatározásokat! (Részletek az Indiai Kommunista Párt IX. kongresszusánsk politikai beszámolójából, 1971) 332
Mudzsibur Rahman/ Csak az éljen a függetlenség jogával, aki kész kötelességeket is vállalni (Részletek a bangladesi Újságíró Szövetség évi közgyűlésen tartott felszólalásból, 1972) 338
A nemzeti demokratikus forradalom, a néptömegek forradalma (A Fülöp-szigetek Kommunista Párja V. kongresszusának határozatából, 1973) 341
A nyílt, törvényes tevékenység egymaga nem vezethet a szabadsághoz (Részlet a Dél-afrikai Kommunista Párt Központi Bizottsága "A kulcs: az egység" c. nyilatkozatából, 1972) 346
Albert Tshume/ A nem-kapitalista út az éles osztályharc útja (A Nem-kapitalista út Afrikában. Problémák és perspektívák" c. cikk kis rövidítésekkel, 1973) 349
Julius K. Nyerere/ A szocializmus az egyedüli ésszerű választás (Az "Ésszerű választás" címmel a szudáni Szocialista Unió központjában Khratoumban, Nyerere távollétében felovasott előadás, 1973) 359
Rodney Arismendi/ A gazdasági, szociális és politikai ellentétek a végsőkig éleződnek Latin-Amerikában (A "fontos változások" c. cikk kis rövidítéssel, 1973) 368
Salvador Allende/ Sem bűn, sem erőszak nem állíthatja meg a társadalmi folyamatokat (Allende utolsó beszéde az ostromlott Mondea-palotában, 1973) 374
Fidel Castro/ Ha nem volna Szovjetunió, nem lehetne vége a kolonializmusnak (Felszólalás az el nem kötelezett országok algíri értekezletén, kis rövidítéssel, 1973) 376
Függelék 383
Az imperializmus elleni harc feladata a jelenlegi szakaszban, s a kommunista és munkáspártok az összes antiimperialista erők akcióegysége (Elfogadta a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozása. Részletek, 1969) 385
Név- és tárgymutató 391
+ Mutass többet
- Mutass kevesebbet