Erkölcstani vázlatok (tankönyvpótló jegyzet) + Szöveggyűjtemény

ELŐSZÓ Világunkban az anyagi javak, a gazdasági élet, a piac problémái mellett egyre inkább háttérbe szorulni látszik a magasabb szellemi értékekkel, eszmei alapelvekkel, így az erkölcs kérdéseivel való foglalkozás. Pedig, mint Wittgenstein (1889-1951), a neves filozófus is írta: ,,Az erkölcs a világ létezésének feltétele." Ebből eredően - véleményünk szerint - az egyéni életet és a közösség életét szabályozó, mindenkire érvényes erkölcsi alapelveket, normákat annak is ismernie (és követnie) keli aki nem vallásos, aki nem tanul (vagy tanult) hittant. Ez indított arra bennünket, hogy ezeket jegyzetünkben - legalább vázlatosan - összefoglaljuk. Egy fővárosi középiskolában az 1991/92. tanévben fakultatív jelleggel erkölcstant tanítottam munkaközösségünk tagjaival, önként jelentkező I-IV. osztályos tanulóknak. A tanítás közben szerzett tapasztalatok szintén megerősítettek abban, hogy mindenképp szükség van ilyen tantárgyra is a középiskolákban, legalább fakultatív jelleggel. Már itt jelezni kívánjuk, hogy a jegyzetben tárgyalt erkölcsi elvek a görög-zsidó-keresztény kultúrában és a zsidó-keresztény vallásban gyökereznek. Idéztük azonban régi pogány rómaiaknak, a keleti vallások képviselőinek és nem vallásos embereknek véleményét is egyes erkölcsi vonatkozású kérdésekről, ha mondanivalójuk megegyezett a jegyzetünkben leírtak szellemiségével. Mindenkiét tehát, aki azt vallotta (és vallja), hogy a jót minden körülmények között követni keli a rosszat pedig kerülni! Jegyzetünkben elsősorban azokat az elméleti témákat és a gyakorlati élettel kapcsolatos vonatkozásaikat kívántuk összegyűjteni, melyeket - szerintünk - az erkölcstan keretében jelenleg tárgyalni kell. A rövid embertani bevezetést azok számára tartottuk szükségesnek, akik még alapfokon sem járatosak a lélektan, neveléstan és társadalomtudomány területén.