Érdi krónika - II. bővített kiadás 2004

Bevezető: A Millennium országszerte visszatekintésre, mérlegkészítésre ösztönzi a települések lakóit. A jelenben való eligazodás cs a jövőformálás igen nehéz és kétséges a múlt ismerete nélkül. Érd az egyik leggyorsabban gyarapodó lélekszámú magyar város. Lakóinak önismeretéhez, önazonosság-tudatának formálásához szeretne c kötet hozzájárulni azzal a nem titkolt szándékkal, hogy elmélyítse a lokálpatriotizmus érzését. A köz érdekében történő hatékony és felelősségteljes cselekvéshez, konkrét tárgyismeretek megszerzéséhez kíván gondolatébresztő adalékokat nyújtani c kötet. Tisztelet illeti Érd önkormányzatát, hogy felismerte a művelődéstörténeti-helytörténeti ,,fehér folt" tartalommal való kitöltésének szükségességét. Köszönettel tartozunk Varga László önkormányzati képviselőnek, a Képviselőtestület Oktatási Bizottsága elnökének, aki a Vörösmarty Gimnázium tanáraként naponta érzékeli, milyen nagy szükség van az oktatásban lakóhelyünk földrajzi környezetét és múltját bemutató honismereti olvasókönyvre, s kitartóan ösztönözte e kötet elkészítését. A kötet többesztendős búvárkodás, intenzív adatgyűjtő és kutatómunka gyümölcse. Szerzői avatott szakemberek. Van köztük levéltáros, történész, biológus könyvtáros, helytörténész, tanár. Más-más szemléletmóddal, különböző szakterületeken szerzett felkészültséggel dolgoztak, de valamennyiüket összekapcsolta az Érdhez kötődés, az Érdért tenni akarás érzése, az értékfeltárás, értékmentés szándéka. Számos nehézséggel kellett megbirkózniuk, hiszen jelentős források kallódtak cl, vagy lappanganak ismeretlenül és hozzáférhetetlenül. A Magyarországot ért történelmi csapásokat Érd lakói sem kerülték el. Sokan élnek köztünk, akik sorsát évtizedekre meghatározták a külső kényszerhatások. Köszönettel tartozunk mindazoknak a helybéli önkéntes segítőtársaknak, akik időt, fáradságot, energiát nem kímélve segítették az Érdi krónika megszületését. Az adatok, fényképek, dokumentumok felkutatása, összegyűjtése nem most kezdődött el. A Csuka Zoltán Városi Könyvtár és a Magyar Földrajzi Múzeum váltak a helytörténeti kutatások szellemi bázisaivá. Az Érdi krónika nem lehetett a teljesség igényével összeállított településmonográfia, mert egy ilyen nagy műnek az elkészítésére még nem értek meg a feltételek. A szerzők szándékai szerint a kötet honismereti olvasókönyvként szeretné segíteni a tanárok oktató- és nevelőmunkáját, a diákok tájékozódását. A település földrajzának, geológiájának, történelmének, állat- és növényvilágának, természeti értékeinek megismertetésével szeretné elősegíteni az Érdhez kötődést, a cselekvő, nem szavakban, hanem hétköznapi tettekben megnyilvánuló lokálpatriotizmus elterjedését, alkotó és gyarapító erővé válását. E téren a város határain kívül is nagyra becsült, nagyszerű példát adott Érd díszpolgára, a világot látott múzeumalapító földrajztudós, Balázs Dénes, aki az 1983-ban megjelent, irodalmi igénnyel összeállított Érdi Antológia hasábjain így vallott Érdligethez kötődő érzelmeiről: ,,Szebb, gazdagabb tájat találtam - kedvesebbet soha. Úgy vagyok ezzel, mint a gólyák, meg a fecskék, ők is innen indultak el, s ha megszólal a hívó szó, ide térnek vissza." Balázs Dénes áldozatos, kitartó munkája, minden ünneplést és reflektorfényt kerülő szerény magatartása mindnyájunk számára követendő emberi példa lehet.