Erdélyi hétköznapok 1750-1850 - Társadalom- és gazdaságtörténeti írások a bomló feudalizmus időszakáról

Képgarancia: Alba Antik Litera Kft, saját kép. Alcím: Társadalom- és gazdaságtörténeti írások a bomló feudalizmus időszakáról 1750-1850 Író/Szerző: Imreh István Kiadó: Kriterion Kiadó Kiadás éve: 1979 Oldalszám: 345 Kötés: Vászon, védőborítóban Nyelv: Magyar Állapot: jó Méret: 17 cm x 24 cm Nehéz három és fél évtizedes kutatómunka terméséből tanulmányokat válogatni és belőlük kötetet formálni. Az erre vállalkozónak le kell mondania több, számára sokat jelentő írásról, s azokat kell felsorakoztatnia, amelyeket valaminő kötőanyag, célkitűzés- és szemléletbeli kapcsolódás egybefog. A szerző - falukutatóként való indulása és gazdaságelméleti iskolázottsága következtében is - kezdettől fogva a társadalom - és gazdaságtörténet elemzését és e körön belül a parasztság históriájának művelését érzi legsajátosabb feladatának. Előszó 5 Székelyek a múló időben Szabad székelyek Erdély rendi társadalmában 9 A számadatok vallatása 9 Társtalan-e a szabad székely? 12 Szabad paraszti életforma "székely módra" 14 Földközösség Aranyosszéken 19 A föld és az ember 19 A nagy közös széki erdő 20 A bogáthi szabad föld 22 A Hurkajuki Társaság utat mutat 23 Ősök és erkölcsök Keresztúr-fiúszékben 25 Háromszéki falutörvények 37 Miről szólnak a falutörvények? 37 Vegyük számba a falutörvény-vagyont 38 Sajátosan székely vagy átvétel? 39 Hogyan születik a falutörvény? 39 Amikor a földesurak diktálják a törvényt a falunak 40 Amikor a határőrtisztek diktálják a törvényt a falunak 41 A falutörvények értéke 42 Földesúri gazdálkodás a Székelyföldön 44 A székelyföldi feudális rétegződés néhány sajátos vonásáról 55 A székelyföldi falu- és földközösség s a keretein belül folyó osztályharc sajátos vonásai 65 Harc a szántóért, legelőért, erdőért 65 A paraszti szántóföldek és az allódium 65 A közelgő-, a kaszálóterület kisajátítása 71 Harc a közös erdők tulajdonáért és hasznáért 76 Kísérlet a több falu birtokában lévő közföld megszerzéséért 80 A munkaerő felhasználása a földesúri gazdaságban 85 A jobbágyok, zsellérek számának megnövekedése. A robot növelése 85 A parasztság rétegződései 93 A ledolgozási rendszer formái 98 Béresek, időszaki munkások, napszámosok alkalmazása 103 A pénzjövedelem fokozására irányuló törekvések 109 A majorsági termelés 109 A majorsági termékek eladása 115 A földesúri pénzbevételek egyéb forrásai 119 A jelenben élő múlt 122 A határőrkatona és jobbágynépesség különbözőségéről 122 A számbeli és vagyonosodásbeli irányzatok eltérő voltáról 128 Munkálkodó emberek a bomló feudalizmusban Robotoló jobbágynép a Toldalagi-birtokon (1789-1792) 135 A robotoltatás mértéke 135 A majorsági gazdálkodás, a robotmunkaerő felhasználása 137 A jobbágyi munkaerő sokoldalú igénybevétele 140 A robotmunkaerő évszakonkénti és havonkénti felhasználása 144 A jobbágymunkaerő felhasználásának hetenkénti megoszlása 149 A szőlőművelés a robotjegyzőkönyv tükrében 151 Havasgazda földesurak és fakitermelő parasztok 161 Céhbeli kézművesek, népi mesterek és vásárlókörük (1750-1830) 169 A kézművesipar terjeszkedése, súlyának növekedése és hanyatlásának jelei 170 A vidéki, paraszti fogyasztó- és termelőréteg megnövekedése 174 Az ipari terméket fogyasztó, a kézműveseket dolgoztató, építkező Toldalagi László példája 180 A kézműipar és a földesúri birtok kapcsolata Toldalagi László vásárlásainak tükrében 186 Toldalagi László bécsi útja és császárvárosi vásárlásai 190 Az erdélyi manufaktúraipar munkásairól 199 A manufaktúraipar helyzete Erdélyben 199 Honnan rekrutálódnak a manufaktúraipar munkásai? 205 A "munkások" számára 211 A munkaviszonyok sokszínűsége 213 Az életviszonyok 218 A változáson munkálkodó emberek Gábor Áron útban a forradalom felé 225 A környezet, a család 225 Az iskola útján 230 A katonai pálya 233 Az ipar, a technika útjain 236 A bereckiek moldvai kapcsolatáról a XIX. század első felében 241 Népi mozgalmak Háromszéken 249 1849-es székely hadilapok 259 Néhány "anyakönyvi" adat 259 A megszületés körülményei 260 A nyomdák 261 A szerkesztők 262 Tollharc 263 Hírközlés és propaganda 264 Mutató a múltbeli valóságból 266 A gépgyártó Rajka Péter 269 Marosvásárhelyi indulás, bécsi felkészülés 269 A reformkori, kolozsvári "derék gépész" 271 Siker és tengődés 276 Jegyzetek Rövidítések jegyzéke 285 Tárgyi jegyzetek 288 Névmutató 324 Helynévmutató 331