Erdélyi fejedelmek

Az erdélyi fejedelemség kezdetei az 1526-os mohácsi csatáig nyúlnak vissza. Ezt követően választott Magyarország két királyt Szapolyai János, illetve I. Habsburg Ferdinánd személyében. A háromfelé hasadó ország középső és keleti felében I. Já­ nos király uralkodik, aki hosszú ideig nőtlen maradt. Az ellenkirály, Ferdinánd akár diplomáciai eszközökkel, akár fegyveres harc árán is szerette volna az egész, a hódoltságból kimaradó országot jogara alatt egyesíteni. A több mint egy évtizedes vetélkedés végén, 1538-ban a két fél megbízottai Nagyváradon abban egyeztek meg, hogy a Szapolyait uraló részek I. János halálával Ferdinándra szállnak, s amennyi­ ben Szapolyainak mégiscsak törvényes fiúutódja születnék, emez nem követi apját a magyar trónon. Kárpótlásul a reménybeli utód visszakapná az időközben elvesz­tett családi birtokokat a Szepességben. És ekkor az idős és beteges I. Jánosnak még volt ereje ahhoz, hogy egy utolsó meg­ lepetést szerezzen a gőgös és magát nyeregben érző Ferdinándnak: 1539-ben esküvőt ül I. Zsigmond lengyel király leányával, az alig húsz esztendős Izabellával, a követ­- kező évben pedig megszületik a várva várt fiú: JÁNOS ZSIGMOND (Buda, 1540. VII. 7. -- Gyulafehérvár, 1571. III. 14.)