Ellenzékben 1968-1987

Pintér M. Lajos: Ellenzékben - A ,,Nagy Népi Huráltól" a Magyar Demokrata Fórumig; A Kádár-rendszer népi-nemzeti ellenzéke, 1968-1987 Pintér M. Lajos arra tesz kísérletet, hogy rekonstruálja a népi gondolat s mozgalom utóéletének két évtizedes történetét, addig a pontig, amikor a rendszerváltozásnak nevezett huszadik század végi históriai átrendeződés - így tűnik a mából - hirtelen gyorsulni kezdett. Mert a Lakiteleken lezajlott tanácskozás - noha e tradícióhoz nem vagy kevéssé kötődő előadók s hallgatók is jelen voltak ott - egyrészt a népiség (illetve képviselői) ,,maradékának" a morális s társadalmi változás igényét bejelentett összejövetele, másrészt egy hosszabb történet sűrűsödési pontja, egyben - s ez is csak később derült ki igazán! - a népi eszmeiség társadalmi, gondolati súllyal is bíró jelentkezése - eddig - utolsó felvonásának a kezdete volt. Így kellett hogy legyen, hisz a huszadik évforduló körüli emlékezések egyrészt a rendszerváltozás - valóságos s szimbolikus - kiindulási pontját ünnepelték benne, másrészt - a fel-fellángoló vitákat, sőt vádakat - a jóvátehetetlen históriai veszteség-vereség tapasztalata hatotta át. Az a keserűség, hogy a lakiteleki sátorban valamiféle pre-mozgalmi alakot öltött álmot, egyúttal a nemzet magára eszmélésének - ahogy Bíró Zoltán ez idő tájt írt könyve fogalmazott -, a ,,saját útnak" a történelmi esélyét a következő két-három esztendőben megint széjjeldúlták ,,valakik", hogy ami kollektív reménység volt akkor, tán mindörökre elveszett. Szó, mi szó, a maga mozgalmi-politikai identitását 1987. szeptember 27-től eredeztető s - két és fél év múltán - a szabad választáson győztes Magyar Demokrata Fórum eszmei arculata időközben ugyancsak megváltozott. Az addigi - első az egyenlők között? - vezető, Bíró Zoltán lemondott, Antall József kormányában - az ,,alapító atyák" közül - csak Für Lajosnak jutott hely, s úgy tetszett, a győzelem nyomán megvalósult politika épp az eredeti szándék legfontosabb elemeit számolta fel. A népi gondolat azóta sincs a magyar politikában jelen - a MIÉP s a ,,Jobbik" a Szabó Dezső-s ,,magyar radikalizmus" eltorzult, ,,úri-vitézi", militáns vagy éppen romantikusan ,,árpádos", sőt ,,őstörténészi" elképzelésekkel kevert változata inkább -, minden ,,ébresztési kísérlet" csődöt mondott eddig.