Egy ismeretlen ókori civilizáció: Ebla

Méret: 14 cm x 21 cm A két világháború közötti években a Közel-Kelet lelőhelyein dolgozó régészeknek olykor fejtörést okoztak egy bizonyos Eblára vagy Iblára vonatkozó, nagyon szórványos írásbeli utalások, amelyekből azonban nem derült ki a település helye. A hatvanas évek elején egy fiatal olasz régésznek, Paolo Matthiaenak az a véleménye alakult ki, hogy Eblának a mai Szíriában kellett lennie. 1964-ben Haleb (Aleppó) közelében kiválasztott egy Tell-Mardíhnak nevezett településdombot, és ott kezdte meg ásatásait munkatársaival. Választása szerencsésnek bizonyult. Ásatásaik nyomán lassanként napvilágra kerültek egy ősi város romjai, de csk 1968-ban bukkantak rá arra a feliratra, amely igazolta, hogy Ebla valóban ezen a helyen állt. A további feltárások során nyilvánvaló lett, hogy a város jelentős méretű és gazdag település volt. Azt azonban, hogy milyen volt Ebla társadalmi berendezkedése, és milyen szerepet töltött be a város az ókori Közel-Kelet életében, csak találgatni lehetett - egészen 1974-ig, a sokezernyi ékírásos agyagtáblából álló királyi levéltár felfedezéséig. Ekkor csatlakozott az expedícióhoz Giovanni Pettinato asszíriológus, hogy elolvassa a táblákat. Ám a táblák szövegét egy addig ismeretlen nyelven írták. Pettinato megállapította, hogy ez egy, a héberrel rokon sémi nyelv, és elnevezte eblainak. Többéves munkával megfejtette az ismeretlen nyelvet, elolvasta a táblák egy részét, és így lassan kibontakozott a kutatók előtt egy letűnt civilizáció képe. Ebben az érdekes könyvben a szerzők beszámolnak az eblai ásatások előzményeiről, menetéről és szakmai kérdéseiről, bemutatják, hogyan boldogult Pettinato az újonnan felfedezett nyelvvel, összehasonlítják az eblai ásatásokat a térségben végzett más ásatásokkal, és felbecsülik azok jelentőségét mind az ókori Közép-Kelet történelme, mind pedig bibliai ismereteink szempontjából. Chaim Bermant a glasgow-i Rabinical College-ban és a londoni School of Economicsban végezte tanulmányait. Dolgozott mint tanár, újságíró, de nevét leginkább szépirodalmi alkotásai tették ismertté. Állandó külső munkatársa a Jewish Chronicle-nak és a The Observernek. Az utóbbi tudósítójaként részt vett az eblai ásatások tizennegyedik szezonján. Michael Weitzman a cambridge-i egyetemen végezte orientalisztikai tanulmányait, majd matematikusi diplomát szerzett. 1972 óta a londoni University College hebraisztikai és judaisztikai tanszékének oktatója.