Edmund Burke

Amire gyakran úgy hivatkoznak, mint a nyugati civilizáció válsága, nem egy meghatározott időpontban lezajlott esemény. Ez egy olyan folyamat, amely ma már több mint másfél évszázadra nyúlik vissza, és visszakövethető még egy évszázadig. A válság nem a múlthoz tartozik, hanem élő jelen. Minden nap hozzátesz a válság kiterjedtségére és hatalmas voltára vonatkozó tapasztalatainkhoz, és ezen tapasztalatok fényében kénytelenek vagyunk, ha meg akarjuk érteni, átértékelni a válság elmúlt szakaszait. A korukban jelentéktelen véletleneknek és időleges kitöréseknek látszó események a jelen tapasztalatok fényében a későbbi rémségek előfutárainak látszanak. A mellékes ügyeknek, túlzásoknak, véletleneknek vagy abszurditásoknak tekintett eszmék ma mutatják ki teljes jelentésüket, amikor politikai cselekvésekben és intézményekben konkretizálódnak. Azok, akik mérsékelt jelentőségű egyéneknek látszanak ma, hatalmas hősökké válnak, akik beárnyékolják a jelent és a jövőt. Ez a fajta felismerés egyre inkább előrehalad, és továbbra is előre fog haladni válságtapasztalatunk kiterjedésével.` Eric Vogelin