Duszja nővér

A magyar Szolzsenyicin, Rózsás János Keserű ifjúság című kötete elsőként adta hírül az országnak, hogy hogyan élt és halt százezer magyar a Gulagon. Mostani kötete, a Duszja nővér szépirodalmi élményt is nyújtó dokumentumpróza. Ha valaha a Gulag rabjainak történetét meg akarja írni valaki, akkor csak a hamis bírósági vádiratokat olvasjatja, a valóságos történet nem rakható össze a hivatalosan fennmaradt iratokból. A szerző - rendkívüli emlékezőképessége révén hitelesen - a napi frissesség élményével írja le az egykori eseményeket. A Duszja nővér külön értéke, hogy az emberi megértésről szól, arról, hogy a legsanyarúbb és legembertelenebb viszonyok között is megterem a segítség.