A KönyvKereső szolgáltatás csak regisztrált ügyfeleink számára elérhető.
Hogy igénybe tudja venni, kérjük, jelentkezzen be, vagy regisztráljon oldalunkon.
,,Ha a kormány hatalmat gyakorol, akkor jobb, ha megyei szinten történik, mint tagállami szinten, jobb ha tagállami szinten, mint Washingtonban." írta Friedman. Alighanem a monetarizmus pápájának egyik legtalálóbb mondata, hiszen rávilágít a kormányzati szektor decentralizációjának nagy előnyére. A kormányzati szolgáltatásokkal kapcsolatos preferenciák kinyilvánítása, a közpénzek elköltésének transzparenciája, a választott testületek és a végrehajtó hatalom elszámoltathatósága jobban biztosítható helyi szinten. A decentralizációnak további előnye, hogy a közpolitikai döntések és a közfeladat-ellátás irányítása diverzifikált, így kisebb az esetleges rossz gyakorlat okozta kár. A most 15 éves magyar önkormányzati rendszernek elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy a politikai és gazdasági rendszerváltás drámai megrázkódtatások nélkül zajlott. A ,,koraszülött jóléti állam" lebontásának folyamatában a szektor ugyanis puffer szerepet játszott. Ez pozitív volt abban az értelemben, hogy a decentralizálás jobban ösztönzött a meglévő tartalékok feltárására. Látni kell azt is, hogy ez az előny azonban azt is eredményezte, hogy a felelősségáthárítás egyben a központi kormányzat figyelmének lankadását is okozta. Ugyanakkor az elmúlt időszakban világossá vált az is, hogy a 15 éve létrehozott ,,magyar modell" olyan, mint az a bizonyos magyar narancs. A kormányzati funkciók nagyfokú decentralizációja nem jár együtt a szubszidiaritás elvének érvényesülésével. Nyilvánvaló a változtatás igénye. Az IDEA Finanszírozási Munkacsoportjának második kötete e változásokhoz kíván hozzájárulni azzal, hogy szélesebb szakmai közvélemény számára is közreadja az elmúlt években készült és, még most is aktuális tanulmányait. A dániai reformokról szóló tanulmány közlésével egy sikeresnek látszó reform-projekt ,,technológiai" jellemzőire kívántuk a döntéshozók figyelmét felhívni. A centralizált és professzionális körülmények között zajlott szakmai előkészítés célja alternatívák bemutatása volt. A munkálatokat folyamatos pártközi konzultációk és megállapodások, érdekegyeztetés - benne erős szakmai alapokon működő önkormányzati érdekszövetség - és az érintettekkel történő párbeszéd jellemezte. A koncepció a tényleges kihívásokra (tudás alapú társadalom) reflektált, bevezetését a fokozatosság és a rendszerek működési biztonságának fenntartása jellemezte. Az Olvasó felvetheti, hogy Dánia messze van, más közszektor modellt követ, nincsenek költségvetési stabilitási gondjai.