D'Andrezel vicomte és Rákóczi levelezése (1725-1727)

Rákóczi Törökországban 1717. szeptember 16-án Rákóczi a Porta hívására Marseilleban hajóra szállt, s csaknem egyhónapi hajózás után, október 10- én megérkezett a törökországi Gallipoliba. A versaillesi udvar nem értette a fejedelemnek ezt az elhatározását és Dangeau márki, aki Naplójában részletesen lejegyezte franciaországi tartózkodásának minden mozzanatát, 1717. augusztus 23-án ezt írta: ,,Teljességgel érthetetlen, hogy e férfiú, aki sok vihar után végre csöndes révbe ért, megint a hullámok kényére bízza magát, és akadtak kitűnő szellemek, akik - amikor jóhiszeműen tanácsukért folyamodott - arra biztatták: vágjon neki e veszedelmes útnak." A ,,kitűnő szellemek" Rákóczi baráti köréből kerültek ki, köztük megtaláljuk Toulouse grófját, XIV. Lajos törvényesített fiát, a régenstanács tagját, továbbá Tessé marsallt, aki hoszszú időn keresztül látott el katonai és diplomáciai megbízatásokat és különösen az olasz és spanyol ügyeknek vált avatott ismerőjévé, és d'O márkit, Toulouse gróf kormányzóját. A fejedelem tanácskozott az Orléansi herceggel is, aki Franciaország szövetségi rendszerének gyökeres megváltozására készült és talán azért hagyta elmenni, hogy szabaduljon a Habsburgok egyik ellenségétől, aki Franciaországban menedéket kapott. Maga a szultán írt neki levelet, amelyben megígérte, hogy lehetővé teszi számára keresztény hadak toborzását és siker esetén biztosítja Magyarország és Erdély különállását, a Bethlen Gábor és a Porta közötti szerződés feltételei alapján. Rákóczi nemcsak erre a levélre épített, hanem a spanyol diplomácia ígéretére is.