Castrum Supron (Sopron vára és környéke az Árpád-korban)- többnyelvű

ELŐSZÓ Az antik várfalakkal védett Sopron évszázadokig állt őrt az ország nyugati kapujában. 725 éve e feladatának maradéktalan teljesítéséért városi szabadságjogok adományozásával jutalmazta IV. László király a soproniakat. A monumentális erődítmény azonban a 19. századra elveszítette katonai jelentőségét, a városfalak lassan eltűntek a fejlődő polgárváros házfalai között és már-már a feledés homályába merültek. Négy évtizede nagyszabású országos műemléki program kezdődött, amely a soproni városfalakat a régészeti kutatások eredményei alapján restaurálja, kulturált városi környezetet teremtve a helyi közösség és az idelátogató turisták számára. A városfal-helyreállítások egyik "mellékterméke" annak a korai Árpád-kori várnak a megismerése, amelynek maradványai ma szerényen húzódnak meg a belvárost övező várfalak mellett, tudjuk azonban, hogy ez a Szent István korában épített sáncvár még a tatárjárás idején is alkalmas volt arra, hogy menedéket nyújtson a soproni és környékbeli lakosságnak. Amikor a Tisztelt Olvasó, városunk polgárai és a hozzánk látogató vendégek figyelmébe ajánlom a korai soproni vár és környéke régészeti emlékeiről összeállított könyvet, kifejezem azt a reményemet, hogy városunk korábbi és későbbi történetét, így a kelta, római, illetve a középkori évszázadok emlékeit is hasonló tudományos alapossággal és olvasmányos stílusban ismertetik az arra hivatott intézmények szakemberei, illetve a város kulturális életében fontos szerepet játszó civil szervezetek, mint esetünkben e mű kiadását gondozó Scarbantia Társaság. Kérem, forgassák szeretettel e könyvet, gyarapodjanak általa tudatban és érzelemben! Vissza FÜLSZÖVEG Kétezer év. Ennyi időre tekinthet vissza, aki Sopron épített történelmére figyel. A római maradványokra települő, azokat kiegészítő, vagy felhasználó korok egymásutánisága tiszteletre és megbecsülésre inti a mai kor szemlélődő emberét. A soproniak talán átérezték már a "genius loci"-t, a hely szellemét, s ez táplálja bennük messze földön ismert lokálpatriotizmusukat. Jelen tanulmány révén közelebb kerülhetünk városunk azon korszakához, amelynek jelentősége vitathatatlan Sopron jelene szempontjából. Az ispáni vár kapuja lehetett az, amelyet kinyitottak a soproniak IV. László király uruk előtt, bizonyítva hűségüket a magyar uralkodóhoz, még túszul elragadott gyermekeik élete árán is. A régészeti kutatáskor kiásott, rozsdamart kapupánt csak egy érdekes lelet lehet addig, amíg bele nem gondolunk, hogy nyíló csikordulást azok a soproni polgárok hallották, akik a kapu kitárásakor már érezték gyermekeik vesztét. Mégis győzött a hűség, és ez a rozsdás vasdarab a soproni polgárok saját maguk feletti győzelmét hirdeti a múzeumban. Kívánom, hogy az Olvasó találkozása e tanulmánnyal, mely Sopron múltjának ezen értékes és fontos időszakát dolgozza fel, emlékezetes legyen és erősítse tovább nagy múltú városunk iránt érzett tiszteletünket és ragaszkodásunkat. A soproni vár, Sopron város közvetlen előzménye, mint várispánsági központ Szent István király művei közé tartozik. Ebben a könyvben az államalapítás korától a soproni várszervezet tatárjárás utáni felbomlásig eltelt egynegyed évezrednyi korszakot főleg régészeti leletek leírásával dokumentálja a szerző. Ismerteti az Árpád-kori határvárak egyik mintapéldányának tekinthető soproni erődítményt, a várban és környékén talált épületeket, a várnépek falvait, házait, műhelyeit és a mindennapi életükre emlékeztető, földből előkerült használati tárgyakat. Az itt bemutatott 250 évnyi időszak Sopron vára és környéke történetében jogilag 725 évvel ezelőtt, a városi privilégiumok IV. László király általi adományozásával ért véget. Sopron a magyar királyok folyamatos támogatásának és polgárai áldozatos munkájának köszönhetően 1277 és 1340 között hármas védőfallal övezett várossá fejlődött. Amikor Károly Róbert király 1340. április 21-én engedélyezte a soproni polgároknak a S(igillum) - Civitatis - Svproniensis (Sopron szabad királyi város pecsétje) köriratú, három tornyú várfalat, Jézus Krisztust és Szűz Máriát ábrázoló címerpecsétjük használatba vételét, kiteljesedett a várossá válás folyamata. A szerző, Gömöri János 1944. március 15-én, Hevesen született. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 1969-ben szerzett régész - történelemtanári diplomát. Fő kutatási területe az őskohászat - archeometallurgia, a történelemtudomány (régészet) kandidátusa, PhD. Várásatásai főleg a római kori Scarbantia és a középkori Sopron műemlékvédelmi munkáihoz kapcsolódó feltárások, de rövidebb ideig kutatatta a sárospataki, kapuvári, karakói várakat és a hevesi ispáni vár vagy török palánk feltételezett helyét is. A szerző a Soproni Múzeum régésze és a Scarbantia Társaság elnöke, 2002-ben az ELTE Régészeti Tanszékén megbízott előadó. Vissza TARTALOM Előszó 7 Bevezetés 9 Kiket találtak itt a honfoglaló magyarok? 11 Őskori földvárak 11 A római Scarbantia 13 Avarok 14 Frankok, bajorok, szlávok. Karoling kori lelőhelyek és leletek 17 A magyar honfoglalás Sopron környékén 25 A katonai szervezet, a nyugati gyepű 32 A határvárak 36 A "Soproni kapu" előretolt határerődítménye: Darufalva (Draßurg) 36 A sánc keltezése 36 Darufalva (Draßurg), XI. századi ezüstkincs 39 A kincslelet rövid leírása 39 Kapuvár 42 Kapuvár, Várkastély 43 Babót, Feketevár 44 A locsmándi ispáni vár 46 Sopron vára 49 A soproni ispáni vár égett sáncának kutatástörténete 49 A sánc 53 Előkapu 53 Régi városháza 57 Városház utca 57 Városház utca 4. 60 Szent György u. 1-3. 61 Szent György u. 5-7. 62 Szent György u. 15. 62 Szent György u. 19. 62 Hátsókapu utca 2. 63 Orsolyiták kertje 63 Templom u. 23. 63 Templom u. 63 Templom u. 22. 67 Templom utca 20. 67 Templom utca 18. 68 Templom u. 14. és Színház u. 27-29. 68 Bünker Rajnárd köz 72 Templom u. 2-4. 73 Fő tér 6. 74 Fő tér 7., Tábornok-ház 74 A soproni sánc leírása 74 A gerendaszerkezet 76 A sánc földanyaga 79 A vár kapui 79 A vár árka 84 A sánc kiégése 86 A sánc kormeghatározása 89 A sánc régészeti-történeti keltezése 89 Égett földsáncok kormeghatározása fizikai módszerekkel 91 Sopron vármegye 95 Az egyházi szervezet, a soproni főesperesség 96 Sopron megye Árpád-kori templomai 97 A soproni vár urai és népei 102 A várszervezet "főtisztjei": soproni ispánok 103 A várispánság "tisztikara" és fegyveresei: várjobbágyok 104 A várnépek 109 A soproni várnépek egyik kézműves csoportja, a vasasok 111 A soproni várispánság vasércbányái a felsőpulyai medencében és Kópházán 111 A soproni várispánság vasolvasztó műhelyei 114 Árpád-kori telepüési nyomok Sopronban 120 Előkapu. Kút a soproni Árpád-kori vár északi várkapuja mellől 121 Kenyérsütő kemence a Szent György u. 1-3. udvaráról 123 Árpád-kori gerendavázas ház maradványa az Új u. Szent György u. sarkáról 123 Sövényfonatos épület részete. Új u. 24. 135 Sövényfonatos ház részlete. Új u. 23. 140 Szent Mihály u. 14. 142 Ógabona tér 142 Széchenyi tér, digitális telefonközpont 143 Sopron, Jereván városrész (Káposztás földek, Krautäcker lelőhely) 144 Sopron, Bánfalvi út 63-73. 154 Sopronbánfalva 160 Árpád-kori falvak maradványai a soproni, kapuvári és locsmándi várak körzetében 162 Fertőszentmiklós, Szeredre dőlő 163 Fertőszentmiklós, Petőházi útelágazás (II. lelőhely) 174 Fertőszentmiklós, Velux (I. lelőhely) 181 Hegykő, Vízmű 186 Hidegség, Templom-domb 188 Kisfalud, Kázmér-domb 197 Az ispáni várból királyi szabad város 201 Összefoglalás 209 Irodalom 213 Képjegyzék és táblajegyzék 231 Summary 239 Táblák 279