Bismarck és Andrássy

FÜLSZÖVEG A könyv az elmúlt évszázad két kiemelkedő államférfiújának kapcsolatáról, valamint a német-magyar viszony alakulásáról szól. Bismarckról és Andrássyról szűkebb időhatárok között részletesen, a német-magyar kapcsolatokról 1867 előtt és 1879 után csak fő vonásokban. Az államok egymáshoz fűződő kapcsolataik alakítása során bizonyos előfeltevésekből indulnak ki. Berlinből 1867 után úgy tekintettek Magyarországra, mint olyan tényezőre, amely képes megakadályozni a Monarchia újabb németországi szerepvállalását, 1871 után pedig mint olyanra, amely meg tudja gátolni a Monarchia német szempontból veszélyes szövetségi tájékozódását. Személyhez kötötten mindennek Andrássy volt a letéteményese. A magyar fővárosból nézve Poroszország, majd az Északnémet Szövetség orosz szekundánsnak minősült, az egyesített Németország viszont olyan hatalomnak, amely saját jól felfogott érdekei folytán társul kell szegődjék az oroszellenes politikához. A pesti félelmek és remények Bismarck személyéhez kapcsolódtak. Az előfeltevéseknek azonban olyan a természetük, hogy nem minden esetben nyernek visszaigazolást. A könyv az előfeltevések sorsának alakulását deríti fel. A szerző a témát a bécsi, a berlini, a moszkvai és párizsi külügyi levéltárakban, valamint a müncheni és drezdai állami levéltárakban végzett kutatásai révén, eddig fel nem tárt források tükrében vizsgálja. Vissza TARTALOM Előszó 7 I. fejezet. A megkésett államiság 9 A dinasztikus egyesítés célkitűzése 9 o A rivális kiszorítása 10 * A fölülről végrehajtott forradalom 12 - A szorongó fogadtatás 14 o A kompenzációs hajlandóság 15 - A szövetségi politika lehetőségei 17 * Jegyzetek a 364-365 oldalakon II. fejezet. A "könniggrätzi reflex" hipotézise 1867-1870 A Monarchia új közjogi struktúrája 20 o Az osztrák-magyar kiegyezés fogadtatása 23 i A németországi változások magyar megítélése 31 o A német nemzeti áradat mederbe terelése 33 o A német nemzeti mozgalom lendületvesztése 38 o A magyar-román konfliktus és a német színvallás 42 * A kényszerű tartózkodás 50 * A jövőkép elhomályosulása 54 o A berlini szereposztás kérdőjelei 59 o Jegyzetek a 365-371 oldalakon III. fejezet. A kölcsönös meg nem értés 1870-1871 65 A Hohenzollern-konfliktus 65 o Az osztrák-magyar háborús készülődés 66 o A magyar kormány álláspontja 69 * A berlini figyelmeztetés 73 - A magyar közeledés - német kételkedés 81 o Az elhúzódó háború kockázata 89 * A magyar háborús hajlandóság 96 * A fenntartásos kibékülés 105 o Jegyzetek a 371-378 oldalakon IV. fejezet. A föderatív kísérlet kérdőjelei 1871 115 A Hohenwart-kormány hivatalba lépése 115 * A külpolitikai aspektus és az első külföldi reagálás 117 * A kormány és a birodalmi tanács kötélhúzása 122 o Orosz aggályok - német fenntartások 124 o A kiegyezési kísérlet kudarca 130 o Diplomáciai utóhangok 137 o Jegyzetek a 378-382 oldalakon V. fejezet. A gyanakvó kooperáció 1871-1875 143 A ,,félhegemón státus" ellentmondásai 143 o A hagyományos beidegződések dominanciája 145 o A ballhausplatzi személycsere és fogadtatása 147 o A berlini találkozó kezdeményezése és kudarca 153 o A három császár szövetségének tető alá hozása 160 o Magyarország külső megítélése 167 o Harmónia és kölcsönös bizalmatlanság 179 * A háborús riadalom és a német külpolitika prioritásainak átrendeződése 188 o Jegyzetek a 382-393 oldalakon VI. fejezet. A kötelezettségvállalás elutasítása 1875-1877 198 A balkáni nemzettéválás belső és külső ellentmondásai 198 * A Hercegovinái felkelés és az osztrák-magyar-orosz kooperáció 202 o ,,Kezünket a tűznél melegíteni" 205 * A reichstadti egyezmény és a német neheztelés 212 o A ,,mérsékelt ügyvéd" szerepének vállalása 216 o Az osztrák-magyar-orosz konszenzus és a német el nem kötelezettség 221 | Az osztrák-magyar és orosz tájékozódás és a berlini elzárkózás 230 o Törökbarátság és oroszellenesség Magyarországon 236 o Útban a háború felé 241 o Jegyzetek a 392-402 oldalakon VII. fejezet. A barátság teherpróbája 1877-1878 247 A hadviselés feltételeinek megváltozása 247 * A brit tehetetlenség és az osztrák-magyar bizalmatlanság 252 o Az újabb koalíciós lidércnyomás 257 o A Monarchiával szembeni orosz bizalmatlanság ébrentartása 262 o Az orosz nehézségek felkeltette remények és aggodalmak 266 o A török vereség 270 o Az osztrák-magyar riadalom és a német határozatlanság 272 o Konfliktus vagy konferencia 281 * A ,,tisztességes alkusz" 289 o A hatalmi egyetértés létrejötte 295 o A nemzetközi jogi keretek megalkotása 309 § Jegyzetek a 402-417 oldalakon VIII. fejezet. A berlini meghátrálás 1879 318 Az általános elégedetlenség 318 o A békésnek tervezett bevonulás 320 o Az új külpolitikai tájékozódás 326 o A kényszerű visszalépés 331 * A félelem szülte elkötelezettség 334 o Az utólagos értelmezés 341 o A beigazolódott számítás 344 o Jegyzetek a 417-425 oldalakon IX. fejezet. A budapesti kiábrándulás 1879-1889 347 A hatalmi társulások természete 347 * A külpolitikai elgondolások különbözősége 350 o Az újabb balkáni bonyodalom 355 o A barátság elhidegülése 357 o A pályák lezárulása 362 o Jegyzetek a 425-428 oldalakon Jegyzetek 364 Irodalomjegyzék 429 Névmutató 449