Az őrző és a védőkutya kiképzése

A kiadói papír borító szélei enyhén kopottak a sarkai enyhén szakadozottak, különösen a gerinc maga. A hátsó borító felül néhány centiméteren beszakadt. Belül teljesen ép. .Kézirat. Megjelent 400 példányban. Amióta az ember háza tája körébe szoktatott, azaz háziasított állatokat, bármilyen céllal tette is azt - mindig odairányult törekvése, hogy az állatban meghatározott célra alkalmas segítő társat találjon. Közismert tény, hogy a kutya a legrégebbi önként hozzánk csatlakozott háziállatunk. Világos, hogy ennek az értékes, kedves és gyakran szinte felmérhetetlenül hasznos állatnak az ember céljai szerinti alakítása éppen olyan régi keletű, mint magának a kutyának a háziasítása. Ezt a kb. 20 000 évvel visszatekintő történelmi folyamatot, s ennek a folyamatnak a szervezet alakítására vonatkozó részeit két főcsoportra oszthatjuk: Az első rész a pavlovi fiziológiáig terjedő, a második rész a pavlovi fiziológia fellépése óta tartó rész. Ez az utóbbi része, vagy fejezete az állat betanításoknak általában és a kutya betanítására vonatkozóan speciálisan - minőségileg alapvetően különbözik az ezt megelőző fejezettől. Azok előtt, akik figyelemmel kísérik a cirkuszi állatok idomítását /azaz a par force "betörést"/ nem ismeretlen talán az a tény, hogy a nagy ragadozók mennyi szomorú, gyakran a domptőr halálával végződő tragédiát okoztak már. A régi idomító módszernek ez a következmény természetes velejárója. Viszont az új módszer, amelyet pl, a Hagenbeck cirkuszban már a pavlovi ideg-fiziológia közismertté válása előtt ösztönösen alkalmaztak, ilyen káros következményeket sohasem szült. A régi módszer az állat megfélemlítésén, az állat részére szokatlan, tehát állandó védekező - támadó magatartást provokáló barbár alkalmazásán alapult. Az új módszer, különösen amióta annak idegélettani alapjai ismeretesek, még az állat számára eleinte megoldhatatlannak látszó feladatokat is a "meggyőzés" fokozatain át adja át az állatnak, s így az a kényszer hatása ellen nem védekezik majd támad, hanem szokásává sajátítja a feladatokat. Bizonyos, hogy az így alkalmazott módszerek az állatra nem terhesek, sőt szórakoztatják, tehát - megfelelő előkészítés, tanítás /és soha som idomítás/ révén - szívesen végzi azokat.