Az eurorakéták árnyékában

Tartalom Bevezetés 3 A közép-hatótávolságú fegyverek telepítése Európában 7 Az amerikai előretolt bázisú fegyverek telepítése Európában 8 Nagy-Britannia és Franciaország nukleáris erejének kialakítása 11 A Szovjetunikó lépései a közép-hatótávolságú fegyverek létrehozására 11 A Szovjetunió és a Varsói Szerződés többi tagállamának kezdeményezései a probléma rendezésére a NATO-döntés meghozatala előtt 16 A SALT-I. és a SALT-II. megállapodás kidolgozása során tett javaslatok 17 A Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének 1978. évi állásfoglalása 18 Szocialista javaslatok, kezdeményezések közvetlenül az 1979-es NATO-döntés meghozatala előtt 19 A NATO 1979. decemberi kettős határozatának meghozatala 22 Ki volt valójában a határozat kezdeményezője? 22 A NATO-tagállamok között tisztázandó vitás kérdések 24 Az egyes NATO-tagállamok belső problémái a döntés előtt 28 A NATO 1979. december 12-i kettős határozatának lényege 29 Indokolták-e a katonai erőviszonyok a NATO-határozat elfogadását? 35 A katonai erőviszonyok meghatározásának legfontosabb kritériumai 35 A nukleáris erőviszonyok 41 Az 1979. decemberi NATO-döntés valódi okai 49 A világpolitikai és világgazdasági helyzet kedvezőtlen változásai az Egyesült Államok számára 50 Az USA vezető szerepének erősítése a NATO-n belül 52 Az Egyesült Államok katonai sebezhetőségének folyamatos növekedése 55 A washingtoni kormány katonai erőfölényre törekszik 59 A Szovjetunió és a Varsói Szerződés többi tagállama helyzeetének gyengítésére, nehezítésére irányuló törekvés 62 Propagandakampány a NATO-döntés igazolására 66 Megváltoztatták-e az SS-20-as rakéták az európai katonai erőviszonyokat, 67 Az eurorakéták telepítésére vonatkozó döntés valóban válasz volt-e a Szovjetunió előző lépéseire? 72 Valóban nem tudott a NATO az SS-20-as rakétákkal semmi hasonló értékű fegyvert szembeállítani? 74 Az SS-20-as rakéták jelentős minőségi-technikai előnyt adnak-e a Szovjetunió számára? 76 Szükség volt-e a NATO rakétahatározatára a tárgyalások előmozdítása érdekében? 79 Milyen új veszélyek forrása a NATO eurorakéta-döntése? 81 A határozat megvalósítása a fegyverkezési verseny új hullámát indítja el 81 Növekszik a háborús veszély kontinensünkön 86 Negatívan hat ki a leszerelési tárgyalásokra 88 Az eurorakéta-határozat hatása a NATO-ra 91 Gyengítette a NATO egységét 91 Erősödött a fegyverkezés elleni tömegmozgalom a nyugati országokban 94 Tömeges tiltakozás az érintett tagországokban 97 Az Egyesült Államok reagálása a béketüntetésekre 104 Miért csak a nyugat-európai fővárosokban tüntet a lakosság? 106 A szocialista országok erőfeszítései a tárgyalások megkezdéséért 109 Kezdeményezések 1980-ban 109 Az SZKP XXVI. kongresszusának békeprogramja 112 A Szovjetunió újabb kompromisszumos lépése 117 Az Egyesült Államok és a NATO vezetésének vonakodása a tárgyalások megkezdéséről 120 Az USA és a NATO vezetésének halogató manőverei 120 Egyes NATO-országok nyomása az Egyesült Államokra a tárgyalás megkezdése érdekében 126 A "nulla-megoldás" kialakítása 129 Mi állt az USA halogató tevékenységének hátterében? 133 A tárgyalások megindulása és a felek javaslatai 1982 decemberéig 137 A felek alapjavaslatainak lényege a genfi tárgyaláson 139 Az alapjavaslatok összevetése, rövid elemzése 141 A Szovjetunió újabb erőfeszítései a tárgyalások menetének segítésére 144 A tárgyalások további alakulása 148 A Szovjetunió új, döntő jelentőségű javaslatai 150 Az új szovjet javaslatok felemás fogadtatásának értékelése 158 A Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének állásfoglalása 1983. január 5-én Prágában, a közép-hatótávolságú fegyverek kérdésében 162 A tárgyalások várható időtartama 164 Befejezés 166 Mellékletek 173