Az ész trónfosztása

FÜLSZÖVEG A tudós szerző azt kutatja, hogyan szélesedett a reakciós polgári filozófia uralkodó irányává az irracionalizmus; felvázolja fejlődésének fő útvonalát, részletesen elemzi legtipikusabb szakaszait és fő képviselőit, tehát tulajdonképpen azt az utat mutatja meg a filozófia területén, amelyet Németország Hitlerig megtett. A könyv egyik alaptétele, hogy nincs "ártatlan" világnézet. Maga az ész nem lehet a társadalmi fejlődés felett lebegő, pártatlanul semleges valami, épp ellenkezőleg: mindenkor egy társadalmi helyzet konkrét ésszerűségét vagy észszerűtlenségét tükrözi vissza, előbbire víve vagy hátráltatva a fejlődést. TARTALOM Előszó: Az irracionalizmus mint az imperialista korszak nemzetközi jelensége 3 Németország történeti fejlődésének néhány sajátosságáról 27 Az irracionalizmus megalapozása a két forradalom közötti időszakban (1789-1848) 70 Előzetes elvi megjegyzések a modern irracionalizmus történetéhez 70 Schelling intellektuális szemlélete miatt az irracianalizmus első megjelenési formája 97 Schelling későbbi filozófiája 118 Schopenhauer 150 Kierkegaard 191 Nietzsche mint az imperialista korszak irracionalizmusának megalapítója 238 Az életfilozófia az imperialista Németországban 312 Az életfilozófia lényege és funkciója 312 Dilthey mint az imperialista életfilozófia megalapítója 323 Simmel és az életfilozófia a háború előtti időkben 344 A háború kora és a háború utáni kor (Spengler) 358 A "relatív stabilizálódás" életfilozófiája (Scheler) 370 A parazita szubjektivizmus hamvazószerdája (Heidegger, Jaspers) 381 Prefasiszta és fasiszta életfilozófia (Klages, Jünger, Bäumler, Böhm, Krieck, Rosenberg) 409 Az újhegelianizmus 423 Az imperialista korszak német szociológiája 452 A szociológia keletkezése 452 A német szociológia kezdetei (Schmoller, Wagner, stb.) 454 Ferdinand Toennier és a német szociológia új iskolájának megalapítása 457 A wilhelminus korszak német szociológiája (Max Weber) 465 A liberális szociológia védtelensége (Alfred Weber, Mannheim) 481 Prefasiszta és fasiszta szociológia (Spann, Freyer, C. Schmitt) 498 Szociáldarwinizmus, fajelmélet és fasizmus 516 A fajelmélet kezdetei a XVIII. században 516 A fajelmélet megalapítása Gobineau által 518 A A szociáldarwinizmus (Gumplowicz, Ratzenhofer, Woltmann) 528 H. St. Chamberlain mint a korszerű fajelmélet megalapítója 541 A nemzeti-szocialista világnézet mint az imperializmus filozófiájának demagóg szintézise 556 Utószó: A háború utáni évek irracionalizmusáról 592 Név- és címmutató 663