Az erkölcstan rendszere

FÜLSZÖVEG Johann Gottlieb Fichte az ismeretlen ismerősök egyike volt mindezidáig. A bölcselet iránt érdeklődők tudták róla, hogy a klasszikus német filozófia egyik legnagyobb alakja, de műveit magyarul - néhány kis terjedelmű mutatvány kivételével - nem olvashatták. E gyűjtemény etikai sorozatunk részeként az erkölcstan rendszerezőjét mutatja be - mind 1798-as, mind 1812-es kísérletét - és tartalmazza azt a két híres előadássorozatát is, amelyet 1794-ben, illetve 1805-ben tartott a tudás emberének küldetéséről. Fichte gondolkodását ezek az írások a változás, a megoldásokért vívott küzdelem állapotában mutatják be, és az olvasó is úgy háríthatja el a megismerés nehézségeit, ha nem a katedráról elhangzó szózatoknak tekinti e műveket, hanem az élő kérdésekre figyel, s a válaszkísérletek nagy szellemi kalandjára. TARTALOM Előadások a tudás emberének rendeltetéséről (1794) 9 Előljáróban 11 Az ember rendeltetéséről általában 14 Az ember meghatározása a társadalomban 23 A rendek különbözőségéről a társadalomban 35 A tudás emberének rendeltetéséről 48 Azon Rousseau-i állítások vizsgálata, amelyek a művészeteknek és a tudományoknak az emberiség javára gyakorolt hatásával kapcsolatok 61 Az erkölcstan rendszere a tudománytan elvei alapján (1798) Bevezetés 75 Az erkölcsiség elvének levezetése Előzetes megjegyzések e levezetéshez 88 Az erkölcsiség elvének leírása e levezetés alapján 137 Az erkölcsiség elve alkalmazhatóságának és realisánának levezetése Előzetes megjegyzés e levezetéshez 141 Hogyan vezetjük le egyáltalán tevékenységünk valamely tárgyát? 154 Az eszes lény valóságos oksági hatásának levezetése 168 Az eszes lény oksági hatásának meghatározása belső jellegén keresztül 172 A tárgyak saját tevékenységükön kívül történő meghatározottságának levezetése 181 Mi következik a korábban mondottakból? 204 A szabadságról és a magasabb rendű kívánságra való képességről 215 Az érdeklődés fogalmának előzetes taglalása 227 Az alkalmazható erkölcstan elve 232 Az erkölcstan felosztása 238 Az erkölcsiség elvének rendszeres alkalmazása vagy a szűkebb értelemben vett erkölcstan Cselekedeteink moralitásának formális feltételei Sajátosan az akaratról 243 Cselekedeteink moralitása formális feltételeinek rendszeres bemutatása 249 A rossz okáról a véges eszes lényben 265 A tulajdonképpeni értelemben vett erkölcstan Az erkölcsi törvény anyaga vagy kötelességeink rendszeres áttekintése Bevezetés vagy feladatunk taglalása 297 Az Énség feltételeinek rendszeres felsorolása az abszolút önállóság ösztönére való vonatkozásukban 303 A tulajdonképpeni értelemben vett erkölcstan A tulajdonképpeni kötelességtan E tan beosztása 351 Az általános feltételes kötelességekről 356 A különös feltételes kötelességekről 370 Az általános közvetlen (abszolút) kötelességek áttekintése Felosztás 375 Az összes eszes lény formális szabadságával kapcsolatos kötelességek 376 Kötelességeinkről az eszes lények szabadságának összeütközése során 403 A moralitás közvetlen elterjesztésének és elősegítésének kötelessége 418 A különös kötelességek áttekintése A különös és általános kötelességek viszonya, és a különös kötelességek felosztása 431 Az ember kötelességei különös természeti rendje szerint 433 Az ember kötelességei különös hivatása szerint A lehetséges emberi hivatások felosztása 451 A tudás emberének kötelességei 454 A morális néptanítók kötelességei 456