Az élet csodái II.

Néhány évvel ezelőtt e mű szerzőinek egyike megirta a világtörténelemre vonatkozó ismereteinek összefoglalását. Könyvében a mult eseményeinek sorozatát egységes folyamatnak tekintette. Amikor az anyagot összegyüjtötte, rendezte és egybefüzte, ugy bontakozott ki a mult, mint az emberi élet külső képe térben és időben, mint az emberi akarat tettekben való megnyilvánulása és önismeretünk tökéletesedése. E regény cselekményét belső erők vitték előre egészen addig a pontig, ahol az ember tudatára ébredt alkotó erejének és ráeszmélt arra, hogy saját sorsát saját kezébe ragadhatja. Eddigi utja tapogatódzó haladás volt királyságokon, birodalmakon, háborukon és forradalmakon át az egység és a hatalom felé. A nagy eposz, a maga egyszerüségében, anélkül, hogy irodalmi szépségekre vagy költői hatásokra törekedett volna, megragadta igen sok ember érdeklődését. Mert összekapcsolta őket a multtal és szórványos történelmi ismereteiket egységes egészbe füzte. Megvilágitotta a hazafias érzések, a nemzetközi kapcsolatok, a különböző politikai és társadalmi törekvések értelmét. Kiderült, hogy az olvasók érettek voltak ezen uj világszemlélet számára, hogy szinte várták az emlitett könyvet, amelynek sikere meghaladta irodalmi értékét. Az uj mű megváltoztatta férfiak és nők eddigi történelmi felfogását, amely a Biblia elbeszélő részeiből, klasszikusok emlékeiből és nemzeti történelmük adataiból táplálkozott. Előrelátható volt, hogy a modern kor igényeit nem elégitheti ki örökké az a régi, iskolás történelem, amely barbár mitoszokkal kezdődött, részletesen tárgyalta a zsidó törzsek apró-cseprő ügyeit, de a Sziria és Egyiptom határain kivül eső világ egész multját elhallgatta és az ujabb eseményeket egyáltalában nem akarta tudomásul venni. Pedig azóta a tudomány behatolt már kissé az őskor homályába és a királyok szerepénél fontosabb eseményekre bukkant; a kutatók előtt szélesebb világ tárult fel, amelyben eltörpül Róma és Palesztina jelentősége. A Világtörténelem Körvonalai cimü munka, igénytelen stilusa, ötletszerü változatossága és minden egyéb hibája ellenére is, érzékeltetni tudta ezt a nagy perspektivát és megnyitotta sok ember szemét II. kötet Negyedik könyv. Az evolució oka és módja A genetika ábécéje A variáció többféle értelmezése 361 Mendel apát felfedezései 364 Az átöröklés két Mendel-féle alaptörvénye 367 A Mendel-féle törvények matematikai bizonyítéka 373 A gépek hatása az emberi jellemre 374 Példa a többes génekre: a szines gének Amerikában 376 A chromosómák térképezése 378 A mendelizmus gyakorlati alkalmazása a növénytermelés terén 381 Káros-e a beltenyésztés? 382 Visszaütés az ősi típusra 386 A mendelizmustól elütő átöröklés 387 Babonák az átöröklés körül 390 Az egyén növekedése Normális és monstruózus fejlődés 394 Az uj egyén fejlődésnek indul 397 A szervek kialakulása használat közben 400 Az ebihal átalakulása 403 A gének szerepe 406 A növekedés határai és szabályozása 408 Öregedés, hanyatlás, megfiatalítás 414 Kivánatos-e az ember megfiatalitása? 420 Mi szabja meg a nemeket? A nemiség normális kialakulása 422 A nemek aránya 424 Van-e remény arra, hogy gyermekeink nemét előre meghatározhassuk? 426 Nemhez kötött átöröklés és nemi detektorok 427 Gynanderek 429 Nemi hormonok 430 Az ivar megfordulása 432 Félivarok 433 A fajok variációja A variáció nyilt kérdései 438 A mutáció, vagy: a csiraplazma kisérlete 438 Vannak-e előretörések a mutációban? 441 Öröklődnek-e a szerzett tulajdonságok? 444 Mesterségesen előidézett mutációk 453 Az éjjeli lepke és a füst 453 A nemi egyesülés jelentősége 455 Variációk a növényvilágban 457 A természetes kiválogatódás szerepe az evolucióban A darwinizmus igazolása 459 A természetes kiválogatódás konzervativ erő 462 Természetes kiválogatódás változó körülmények közt 467 A faj számára haszontalan tulajdonságok szelekciója 470 Az elszigeteltség fajformáló ereje 472 A keresztezés uj fajokat hozhat létre 475 Variációra képtelen fajok pusztulása 477 Van-e misztikus evoluciós inger? Egyenesvonalu evolució 482 Elöregednek-e a rasszok? 485 A misztikus életerő 489 Van-e célja az evoluciónak? 491 Ötödik könyv. Az élet kalandos története Az előjáték A világegyetem méretei 494 A szintér kialakul 497 Az élet eredete 498 Változások a Föld szinpadján 501 Az élet első nyomai A legősibb élet 508 A növényi test felépitése 509 A magasabbrendü állatok eredete 511 Az első agyvelő 512 A következő lépés: a vér és a testüreg 513 A vizben uszkáló és mászkáló élet kora A nyitány: az archeozoikus és a proterozoikus korszak 518 Az ősi élet kora: a paleozoikum 520 A Trilobita-rákok kora 521 A tengeri skorpiók kora 524 A tüskésbőrüek kora 526 A puhatestüek története 527 A legősibb halak 531 Az élet kilép a szárazföldre Az ősvilág sivatagja 535 A szárazföldi növények és magvak különös története 536 Az ősvilág flórája 544 A szén keletkezése 545 A gerinces-állatok kimásznak a vizből 547 A kőszénkor őserdeje 551 A halál korszaka 553 Az élet teljesen meghódítja a szárazföldet Csuszó-mászó kalandorok 556 A szertesugárzó alkalmazkodásról 558 Vissza a vizbe! 559 A levegő meghóditása 561 Ősgyikok (Dinosaurusok) 566 A rovarok elszaporodása 570 Óriások és törpék harca 574 A modern kor A modern élet 578 A kainozoikus idők forrongó földje 579 Az emlősök eredete és diadala 580 Az evolució fonala 584 Az ősember Az ősember hajnala 587 Az ember távoli ősei 588 A jégkorszak és a jelenkor klimája 593 Az ember nyomai a jégkorszak előtti időkből 600 A modern ember 602 Hatodik könyv. Az élet szinjátéka Az élet szintere Külön kis világok egymásmellett 604 Hol laknak az élőlények? 606 Miből élnek az élőlények? 610 Hogyan alkalmazkodik minden élő az otthonához? 612 A tenger élete Mi a "plankton"? 614 A tenger felszíne 617 A mélytenger 623 Élet a tenger fenekén 630 A tengerpart élete 631 Korallzátonyok és szigetek 634 Üregek és zugok 636 Édesvizi és szárazföldi élet Az édesvizi élet általában 639 Élet a folyóvizekben 642 Élet az állóvizekben 647 Életviszonyok a szárazföldön 649 A sivatag 650 A trópusi erdő 654 Sziklás, havas és jeges tájak 658 Szigetlakók 662 Barlanglakók 664 Egészen különleges életmódok 666 Ezerarcu élet Együttélés és élősködés 668 Az élőlények sulya 677 A szinek és mustrák szerepe az életben 684