Az abszolutista állam

A kortárs nyugati marxista gondolkodás egyik legeredetibb képviselője négy kötetben írta meg az egyetemes történet modern értelmezését. Ennek az imponáló vállalkozásnak a második kötete a jelen monográfia. bevallott célja, hogy rendet teremtsen az egyetemes történet szerteágazó fejlődésvonalai és változatos jelenségei között, ezért munkájában a történeti jelenségek logikai rendje és nem az időrend szerint halad előre. Az abszolutista államok történeti funkcióját vizsgálja, egyedi válfajaikat jellemzi, így a könyv gondolati egységét nem zavarja, hogy az angol abszolutizmus már letűnt, mielőtt az orosz egyáltalán megkezdődött volna. Egész szemléletére a kronológiai egyidejűség és a történelmi egyidejűség kettősségének mélyen megértett és virtuózan kezelt kettőssége nyomja rá bélyegét. Anderson igen szerencsés középutat talált az általános formációelmélet és az egyetemes történeti összefoglalás között, s ezen a szűk ösvényen nagy biztonsággal haladva igazítja el az olvasót az európai abszolutizmusok sokértelmű jelenségkörében. Könyvének értékét növelik a függelékben közölt esettanulmányok, amelyekben a keleti absolutizmusok sajátosságairól esik szó. Vissza TARTALOM Előszó 7 Nyugat-Európa 15 Az abszolutisztikus állam Nyugaton 17 Osztály és állam: a korszakolás kérdései 53 Spanyolország 75 Franciaország 108 Anglia 145 Itália 185 Svédország 225 Kelet-Európa 251 Az abszolutizmus Keleten 253 Nemesség és monarchia: a keleti változat 287 Poroszország 307 Lengyelország 362 Ausztria 389 Oroszország 426 Az iszlám földje 468 Következtetések 513 Két jegyzet 559 A japán feudalizmus 561 Az "ázsiai termelési mód" 595 Névmutató 709