Az Irás Megmarad: A Németországi Magyar Gimnáziumok Története 1945-1956 (Hegedűs Nóra dedikálta!)

Íme a könyv hátlapján olvasható ismertetés: A vesztett háború után, 1945-ben, a magyar menekültek százezrei éltek a rombadőlt Németország-ban, szétszórtan falvakban, tanyákon, kisebb-nagyobb menekülttáborok rozoga fabarakkjaiba zsúfoltan. Ezek a magyarok már 1945/46-ban iskolákat alapítottak maguknak, ahol a tanítás magyar nyelven folyt. A három legnevezetesebb gimnázium Passauban (az iskola később Lindenbergbe, majd Bauschlottba költözött), Niederaudorfban és Osterodéban alakult. Az iskolák otthont, tudást és magyar öntudatot adtak többszáz menekült magyar fiúnak és lánynak. A diákok visszaemlékezései képet adnak a gimnáziumok tanmenetéről és a tanulók életkörülményeiről. Kegyelettel emlékeznek tanáraikra, akiknek áldozatkészsége lehetővé tette az iskolák működését. A tanítás nemzeti és vallásos szellemben folyt akkor, amikor Magyarországon már a proletár internacionalizmus, az osztályharc és a vallástalanság ideológiáját kényszerítették a fiatal generációra. Akár pár hónapot, akár 12 évet töltöttek a fiatalok ezekben az intézményekben, nyomorúságos körülmények között, szegényes koszton, az iskolában szerzett tudás és a négynyelvű érettségi bizonyítvány biztos alap és segítség volt mindannyiuk előmenetelében, akár Európában maradtak, akár Amerikába vagy Ausztráliába vetette őket a sors. A kötet mintegy 120 diák életútját is bemutatja. Sokan közülük diplomás férfiak és nők lettek, majdnem mindegyikük sikeres a maga hivatásában, többen kimagaslóan. A diákok névlistája, akik ezalatt a tíz év alatt a három iskolában rövidebb-hosszabb időt töltöttek, közel 580 nevet tartalmaz. Névsorukat - többnyire emlékezetből - néhány diák állította össze. E magyar gimnázium szerepe és teljesítménye talán egyedülálló a magyar pedagógia történetében. Ezt kívánja könyvünk dokumentálni mind a jelen, mind az utókornak.