Az Afrika Korps I-II.

1941. elejére az angol csapatok előrenyomultak Észak- Afrikában. Megsemmisítették a teljes 10. olasz hadsereget, elfoglalták Kirenaikát és készen álltak arra, hogy tovább folytassák győzelmes előrenyomulásukat. Két hónappal később azonban a helyzet megváltozott. Az ellenség az egyiptomi határon állt, és ostrom alá vette Tobrukot. Mi okozta a hadiszerencse ily hirtelen megváltozását? A kairói hastáncosnők és bártulajdonosok miért tartották fontosnak, hogy olasz és német szótárakat szerezzenek be a lehető legsürgősebben? A válasz egyszerű: megérkezett a hadszíntérre Erwin Rommel és a legendássá vált Deutsches Afrika Korps. Hitler - akit rendkívül aggasztott az Észak-Afrikában harcoló olasz erők összeomlásának lehetősége - maga döntött úgy, hogy német csapatokat vezényel a hadszíntérre visszavonuló, demoralizált szövetségese támogatására. 1941. február 14. és 20. között érkeztek meg a DAK első egységei Tripoliba, és összecsaptak a britekkel. Erwin Rommel, a Sivatagi Róka parancsnoksága alatt az Afrika Korps hamarosan a II. világháború egyik leghíresebb harcoló alakulatává vált. Az Alexandriába vezető út című első kötetben George Forty az Afrika Korps sivatagi háborúja első, eseménydús évének legemlékezetesebb pillanatait követi nyomon. A könyv második kötete 1942 januárjától folytatja a történetet, és Rommelnek azon erőfeszítéseit részletezi, amelyekkel az angol 8.hadsereget próbálta szétzúzni. A tábornok ... hadjáratot indított, amellyel sikerült megközelíteni célpontját - a Szuezi-csatornát. Ha ezt elfoglalja, megváltoztathatta volna az egész háború menetét. A sors azonban mást tartogatott számára. Amint a német utánpótlási vonalak mind jobban megnyúltak, a brit ellenállás felőrölte a DAK-ot. Az előretörést Alexandria felé megállították, és a vég már csak idő kérdése lehetett az Afrika Korps, valamint olasz szövetségeseik számára. Minden idők legnagyobb sivatagi csatáját egy újonnan érkezett tábornok, Montgomery nyerte meg, akinek a neve örök időkre összekötődik már El-Alameinnél aratott diadalával. Természetesen már sok könyvet írtak az észak-afrikai háborúról. A kötetet mégis egyedülállóvá teszi az, hogy ebben a történetet az Afrika Korps katonái mondják el a saját szavaikkal, és visszaemlékezéseiket látványos, korábban nem publikált fényképfelvételek illusztrálják.