Angliai Erzsébet

1533 szeptember 7-én, egy vasárnap délután három és négy óra között Boleyn Anna Greenwichben a barátságos vízparti kastélyban újszülöttnek adott életet. A gyermek sorsa oly állami eseményekkel szövődött össze, amelyeket akkor senki se láthatott előre, de annyit máris el lehetett mondani, hogy e születés szimbóluma volt a legmesszehatóbb átalakulásnak, amelyet az ország története felmutathat. Hat éve volt már, vagy több is, hogy Aragoniai Katalin egyik udvarhölgyének fekete szeme, élénk természete és könnyed, franciás modora megbizseregtette VIII. Henrik vérét és a válás gondolata végleges formát öltött elméjében. Nem a szerelem láza vitte reá. Eléggé módjában volt kedvét tölteni, anélkül, hogy a házasság problémáját bele kellett volna kevernie ; s ha egyéb nyomós okok nem tanácsoltak volna válást és új házasságot, ki tudja, hogy Boleyn Anna erénye meddig állta volna az ostromot? Mert a király kedvesének lenni nem volt szégyen ; a francia udvarban, hol Anna három évet töltött, semmikép se tartották annak. A dolog úgy állt, hogy mint király és mint egy új dinasztia második uralkodója, Henrik nem látott sürgetőbb kötelességet maga előtt, mint hogy örököst adva a trónnak, biztosítsa háza jövőjét.