Alvás és hormonok: a szomatotrop rendszer szerepe az alvás szabályozásában

Obál Ferenc 1948-ban véletlen folytán született Budapesten, mert a család akkor Marosvásárhelyen lakott. Minthogy neve - és születésnapja - azonos Édesapjáéval, a megkülönböztetéshez a Jr. jelzőt használja. Orvosi diplomáját 1973 Szegeden szerezte, és azóta is ott dolgozik. Munkahelye állandó, az Élettani Intézet, de az egyetem neve folyamatosan változik; volt Szegedi Orvostudományi Egyetem, a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem, jelenleg Szegedi Tudományegyetem. Az Élettani Intézetben mentora édesapja, Obál Ferenc egyetemi tanár volt, kutatómunkáját Benedek Györggyel kezdte. Kutatási területe kezdettől fogva az alvás-ébrenléti aktivitás. Az egyetemi évek alatt diákkörösként a Biokémia Intézetben dolgozott, talán ezért vonzódott a humorális megközelítéshez. A 70-es évek végén és a 80-as évek elején az alvás szabályozása mellett foglalkozott a capsaicin hőszabályozásra gyakorolt hatásával, és kandidátusi disszertációját is ebből a témából nyújtotta be 1983-ban. A téma természetesen nem volt "alvásmentes": az egyik központi kutatási terület az alvás-hőszabályozás interakciója volt. Ez a terület az irodalomban ma reneszánszát éli. Obál Ferenc tudományos karrierje szempontjából meghatározó volt az 1978. évi Európai Alváskutató Konferencia. Itt találkozott Borbély Sándorral (Alexander A. Borbély), a Zürichi Egyetem Farmakológiai Intézetének professzorával, aki a világ egyik meghatározó alváslaboratóriumának a vezetője. 1981-82-ben, svájci állami ösztöndíjjal Zürichbe ment. Borbély professzor ekkor dolgozta ki az ún. "two-process model'-t az alvás szabályozásra. Ez a modell és a laboratóriumban Borbély professzortól és Tobler professzortól tanult technikák és ismeretek alapvetően befolyásoltál- Obál Ferenc Jr. további kutató munkáját. A 80-as években a szegedi laboratórium nemzetközileg jegyzett alváskutató hellyé nőtte ki magát és megkapta a jogot, hogy 1986-ban megrendezze az Európai Alváskutató Társaság 8. Konferenciáját. A konferencia alkalmával Obál Ferenc Jr. és az amerikai James M. Krueger érdeklődési területe találkozott egymással és egy azóta is töretlenül fennálló kollaboráció alakult ki a két kutató laboratóriuma között. Ebben az együttműködésben a szomatotrop rendszer és az alvás kapcsolatának kutatását mindkét laboratóriumban Obál Ferenc Jr. vezeti. Doktori disszertációját 1994-ben nyújtotta be "Az alvás humorális szabályozása" címmel. Noha munkássága nem korlátozódik a GHRH-ra, megfigyelései alapján a GHRH-t a legmegalapozottabb alvást szabályozó neuropeptidnek tekintik. Ezeket az eredményeket foglalja össze a monográfia